Az ellenzéki stratégia három héttel a választási kudarc után is csak annyi, hogy le kell menni vidékre

„Hadházy Ákos szerint az ellenzék dicsőségként élte meg, hogy 20 ezer önkéntes ment le a vidéki szavazókörökbe voksokat számolni, ám sokkal inkább szégyenkeznie kellett volna, hogy helyi ellenzékieket nem találtak erre a feladatra. A Momentum zuglói politikusának megfejtése az volt, hogy először a falvakban kell két olyan embert találni, aki „felvállalja, hogy ellenzéki”. Hangsúlyozta, a parlamentben való interpellálás helyett a képviselőknek inkább ezeket az embereket kellene megtalálniuk.

Az ellenzéki politikusok lassan három héttel a történelmi vereségük után sem értik pontosan, hogyan tudnák megszólítani a magyar társadalom többségét.

Már bebizonyosodott, hogy az összefogás jelenlegi formájában nem elég, és az sem, ha a politikusok pusztán „lemennek vidékre”, azonban ahelyett, hogy újragondolnák a teljes politikai ajánlatukat, inkább morális felsőbbrendűségi harcokba bonyolódnak, és ujjal mutogatnak egymásra. Jámbor András a vitán megjegyezte, a kutatások szerint azok az emberek is támogatják, hogy az ellenzék parlamenti munkát végezzen, akik nem rájuk szavaztak.

Lehetséges, hogy az összefogás tagjainak nem az 57 elért képviselői mandátum felvételéről kéne vitatkoznia a választások után, hanem inkább – hogy egy klasszikussal éljek – tetszettek volna forradalmat csinálni.”

Nyitókép: Facebook