Példátlan kormányzati folytonosság, egyúttal példátlan felelősség is a következő négy évre, egy válságát élő Európában.
Jelen sorok írásakor még zajlik a 2022-es országgyűlési választások szavazatainak megszámlálása, ám nagy vonalaiban már kirajzolódott a végeredmény. Amit már biztosan kijelenthetünk: a Fidesz meggyőző fölénnyel nyerte meg a voksolást, így Orbán Viktor ötödször, egyhuzamban pedig negyedik alkalommal alakíthat kormányt.
mandátumszámban 133 körül alakulhat a parlamenti többségük.
Az egyesült ellenzék a saját várakozásaikhoz, de még a vereséget prognosztizáló közvélemény-kutatásokhoz képest is katasztrofális vereséget szenvedett, a legnagyobb frakcióval rendelkező DK is hozzávetőleg 16 képviselőt küldhet az országgyűlésbe, míg az LMP-nek a frakcióalakítása is kétséges.
Az egyéni helyek eloszlását tekintve egyedül a fővárosban volt sikeres az ellenzék, Dunai Mónikán és Szathmáry Kristófon kívül minden választókerületben befutó helyen állnak. Teljes Magyarországot nézve ugyanakkor a térkép narancsra festődött: a jelenlegi állás szerint egy csongrádi és egy baranyai kerületet leszámítva mindenütt a kormánypárt jelöltjei végeztek az élen. Harmadiknak Szabolcs-Szatmárt kivéve a Mi Hazánk jelöltjei futottak be.
Megdőlt a billegő körzetek mítosza is: sem Szombathelyen, sem Pest megyében, de még a korábban a Jobbik erős vidékének számító Borsodban nem sikerült még szorosra sem az ütközet, vidéken teljes a Fidesz-dominancia. Szimbolikus, hogy Márki-Zay Péter saját városában maradt alul Lázár Jánossal szemben.
Érdekes fejlemény a Mi Hazánk szereplése, Parlamentbe jutásuk
A Kutyapárt nem tört át, ám megerősödött jelenlétük a közbeszédben tarthatja őket. Gattyán György formációja pedig az egyszázalékos küszöb elérésével juthat állami forrásokhoz.
„Hatalmas győzelmet arattunk” – kezdte Orbán Viktor győzelmi beszédét a kormánypárt eredményváróján, és bár még végleges, szentesített eredmény napokig nem lesz, szavai helytállóak. Ilyen komoly felhatalmazást a legmerészebb elemzők sem valószínűsítettek.
A siker összetevői között az ellenzéki összefogás koordinálatlansága, Márki-Zay Péter kommunikációs ámokfutása, a járványhelyzet sikeres kezelése, az ukrajnai háborúban képviselt határozott kormányzati álláspont is szerepet játszhatott, ezek elemzése még hetekig tematizálni fogja a közgondolkodást. Ami azonban bizonyos:
az újkori magyar demokráciatörténetben példátlan kormányzati folytonosságot jelent, egyúttal példátlan felelősséget is a következő négy évre egy válságát élő Európában.