Bocsánat, de ép lelkű keresztény ilyet nem mond.
Adott itt nekünk ez a kedves, teológiai végzettséggel rendelkező, azonban gyakorlatilag napi szinten eretnek tanokat hirdető hölgy, Perintfalvi Rita. Rita asszony időnként szórakoztató is tud lenni, s miközben elviekben a szeretetet hirdeti, rendre látványos gyűlölködésekbe fordul szektájával együtt. Lelke rajta, mondhatnánk, s ez igaz is lenne; a baj azonban az, hogy eretnek tanításai és politikai kiállása együttes hatására mostanra sokezer embert tud a borzasztó döntésekre késztetni.
És most nem arra gondolok, hogy milyen magatartásra szólít fel politikai értelemben, mert bár magam is fontosnak tartom a pártpolitikai dimenziót, az életnek sokkal fontosabb és mélyrehatóbb vetületei vannak.
Itt van például az üdvösség kérdése. Hitünk szerint ugyanis ez a célunk: részesedni Jézus Krisztus megváltó művében, amelyre meghívást kaptunk, hogy földi létünket követően örök üdvösségre juthassunk. S ezt bizony (bár a szekuláris nyugati világban, ahol a keresztény dogmatika inkább kifigurázott nevetség tárgya, a tanítás pedig egyesek szerint a korszellem bohózataihoz idomítható) nehéz elérni az egyházon kívül.
Mi, katolikusok például az Egyházat mint Krisztus misztikus testét látjuk. Tudjuk, hogy a (földi) zarándok egyházat hibás, sőt, bűnös emberek alkotják (mint mi magunk), de a megdicsőült egyház közbenjárását kérve folyton imádkozunk, szentségekhez járulunk, részt veszünk a legszentebb áldozat bemutatásán és minden esésünk után arra koncentrálunk, hogy felálljunk. Így járjuk ezt a zarándokutat, amely reményünk szerint üdvösségre vezet. Reményünk pedig Krisztus maga.
Farizeus és írástudó. Bibliai előképét Jézus sokszor dorgálta és mint negatív példát mutatta tanítványainak.
Nekünk az a feladatunk, hogy hűségesen egységben legyünk egyházunkkal. Ez messze pártpolitikai kérdéseken felül álló kérdés. Bár foglalkozni kell azzal a jelenséggel, miszerint egyre több keresztény fittyet hány egyháza társadalmi tanítására, amikor közéleti kérdésekhez nyúl, mindenekelőtt a lelki dimenzió tisztaságához kell ragaszkodnunk. Különösen alkalmas időt élünk erre most, nagyböjtben, pár nappal a nagyhét előtt, amikor a leginkább szemléljük majd Jézus értünk vállalt szenvedését, keresztáldozatát és amikor megújulunk a feltámadás örömében.
Jézus minket az ellenségszeretet gyakorlására hív, s igaz ez azokra is, akik támadják, rombolják, vagy félig-meddig (talán már félig sem) belülről bomlasztják az egyházat. Az ellenségszeretet legmagasabb foka pedig, amikor az ellenünk törő embernek is üdvösséget kívánunk.
Mi mást kívánhatnánk Rita asszonynak: bölcs belátást, megtérést, üdvösséget. Mindannyiunk és az egész Anyaszentegyház javára.
Nyitókép: YouTube
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A Notre-Dame új oltára, a miseruhák és a Notre-Dame-mal párhuzamosan felújított berlini Szent Hedvig-katedrális esete az egyházi minimalizmus újabb kudarca. Szilvay Gergely írása.
Alsó-Ausztria a sarkára áll: kereszteket a falra, szentek ünnepeit az óvodákba! Francesca Rivafinoli írása.
Kulturálisan mindegy, hogy Télapó vagy Szent Miklós; az üdvösséghez viszont nem az. Ungváry Zsolt írása.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
Golovin Vlagyimirnak nem maradt más választása.
40 százalékkal élen a Fidesz-KDNP pártszövetség.
