„Jóval nyitottabb és konszolidációra hajló hangot ütött meg a választások utáni nemzetközi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor. A Fidesz miniszterelnökének elmúlt tizenkét éves uralkodása – mert szolgálatnak aligha nevezhető – súlyos tapasztalásokat és kérdőjeleket hagyott bennünk ahhoz, hogy ezt hitelesnek és komolynak vegyük; a negyedik kétharmados felhatalmazás után azonban kényszerűen és kötelezően más szemszögből is meg kell vizsgálnunk bizonyos közéleti kérdéseket. Az nem kérdés, hogy az igazságtalanság, az esélytelenség és a korrupció szükségszerű felszámolásában (így például az Európai Ügyészséghez való azonnali csatlakozásban) továbbra sem fogunk egyetérteni a kormányzattal, ebben továbbra is kérlelhetetlen ellenfelei leszünk a rezsimnek. Az Európai Parlament illetékes szakbizottságainak tagjaként – a magyar érdekek képviseletében - számos alkalommal tettem konkrét javaslatokat a kormányzat asztalára az elmúlt években, amelyekre azonban csak pökhendi elutasítás volt a válasz. Amennyiben az újonnan felálló kabinet valóban kész bármilyen változtatásra – amely kizárólag hatalmi pozícióból lehetséges -, akkor ennek bizonyítására az alábbi javaslatot teszem az ellenzéki oldal EP-képviselőjeként:
Nem kérdés, hogy a magyar nemzet elsöprő érdeke az oktatás és az egészségügy helyzetének rendezése, tudatos építése és megerősítése. Az elmúlt időszakban sokat vádoltak bennünket – a választási eredmény óta még oly dölyfős módon is – azzal, hogy nem értjük az országot, hogy nem értjük a valós problémákat, amely vélemények részben bizonyosan jogosak. Azonban az is bizonyosan téves, sőt a magyar nemzetet önbecsapó hazugság a kormányoldalon azt állítani: az egészségügy és az oktatás kezelése, irányítása az elmúlt tizenkét év sikertörténete. Mert nem az. Nagyon nem. Az egészségügyi szektorra Magyarország az uniós átlag alatt fordít a költségvetésből (ne feledjük, a covid-járványban lakosságarányosan rekordszámban haltak meg nálunk az emberek, miközben a kormánypárt egyes szereplői milliárdokat nyerészkedtek rajta), az oktatás színvonala pedig nemzetközi képesség-felmérések alapján egyértelműen kimutatható, hogy zuhanórepülésben van. Ideje a kormányzatnak is belátni, hogy tizenkét évnyi teljhatalmú lehetőséggel és felelőséggel ez bizony súlyos kudarc, amellyel szemben kötelességük lépni. Azt javaslom tehát: legyen nemzeti minimum, hogy az oktatást és az egészségügyet valódi prioritásként kezeljük!”
Nyitókép: Ujheyi István Facebook-oldala