Jegyet váltottam a Dumbledore titkai című filmre

„»Ami ma elképzelhetetlen, holnap elkerülhetetlen lesz – ha nem állítjuk meg.«

A bölcsesség a »Legendás állatok: Dumbledore titkai« című családi filmben hangzott el, ami a napokban debütált a magyar mozikban.

A brit–amerikai fantasy-kalandfilm J.K. Rowling és Steve Kloves forgatókönyvéből készült, David Yates rendezésében.

A film 12 éves korhatárkarikával van felcímkézve, közönsége is ezt az ajánlást tükrözte, mikor ma délután – egy felháborodott anyuka ismerősöm jelzése nyomán – magam is jegyet váltottam rá. (Az anyuka kisfiával ült be a filmre, de az első tíz perc után elhagyták a termet.)

Valóban, már a film első párbeszédéből kiderült, hogy a konfliktus a mágikus erővel bíró két férfi (a jó Dumledore és a gonosz Grindelwald) között bontakozik majd ki, akik középkorú férfiként idézik fel valahai szerelmüket és akiket végzetesen összeköt e szerelem megpecsételéseként múltban kötött vérszerződésük.

A két férfi egykori szerelmi viszonya adja tehát a mese kerettörténetét, mely szál később is vissza-visszatér.

A filmmel semmi gond nem lenne, ha a két ötvenes úr mondjuk jó barátja lett volna egymásnak a múltban - de valamiért fontosnak érezték egy homoszexuális szerelem beemelését a sztoriba.

A mozi hétköznapi modellként ábrázolja e kapcsolatot, amivel nem is lenne gond, ha a film forgalmazója (InterCom Zrt.) nem családi filmként ajánlaná az egyébként látványos, kreatív megoldásokban gazdag történetet már a 12. évüket betöltött gyerekek számára is.

Hogy az LMBTQ téma mennyire átmossa a gyerekeknek szánt tartalmakat, e film is jól illusztrálja, akárcsak a Disney policy-ja, melyben a cég többek között a »queer sztorik felfedezését« tűzi ki célul.

Úgy tűnik, ma már nemigen lehet gyerekfilmet (sem) gyártani/ahhoz költségvetést szerezni e téma megjelenítése nélkül. Nehéz nem tudatosságot látni e trend mögött.

Most már csak azt nem értem, hogy a hatályos gyermekvédelmi törvény ellenére, mely a hasonló tartalmakat elvileg nem engedné gyerekeknek vetíteni, hogy kaphatott 12-es korhatár-besorolást a film?

És legfőképpen, miért jó az, ha a gyerekeket nemi identitásukban, szexuális orientációjukban ilyen kis korban tömegesen megzavarják? Kinek az érdeke az, hogy egy olyan generáció nőjön fel, amelyik bizonytalan önmagában, társaiban és akik körül feloldódik minden norma?

Lehet, hogy az emberiség alapvető megváltoztatása a cél? Vagy mindez túlzott aggodalmaskodás lenne? De a filmből is tudhatjuk, »Ami ma elképzelhetetlen, holnap elkerülhetetlen lesz – ha nem állítjuk meg«.”

Nyitókép: Máthé Zsuzsi Facebook-oldala