A nők többre képesek, mint otthon sütni-főzni, a családjukról gondoskodni. Szerepet kell vállalniuk.
„Valószínűleg sokaknak ismerős az ‘50-es évek amerikai háziasszonyának képe, aki szépen sminkelve, beszárított hajjal, szoknyában takarít otthon, meleg vacsorával várja haza a férjét, mindig kedves, mosolygós, hálás a szép családjáért és azért, hogy gondoskodhat róluk. Akár szimpatikus ez a nőkép, akár a hideg ráz tőle, tagadhatatlanul nagy hatása volt a nőkkel kapcsolatos, nyugati világban élő elvárásokra, és arra, hogy mit tartunk a nők feladatának és a nők ideális szerepének egy társadalomban.
Betty Friedan végre magyarul is megjelent könyve, A nőiesség kultusza, ezt a nőképet és az általa formált női életeket járja körül és kritizálja rengeteg példán, interjún és statisztikán keresztül. Friedan könyvét, amely eredetileg 1963-ban jelent meg az Egyesült Államokban, a feminizmus második hullámának elindítójaként szokás emlegetni, ami egyértelműen mondja ki: a nők többre képesek, mint otthon sütni-főzni, a családjukról gondoskodni. Szerepet kell vállalniuk, és helyet kell nekik adni a közéletben, politikában, gazdaságban, a társadalom minden szegletében.
A könyvről rengeteg recenzió és kritika született az elmúlt évtizedekben: sok szól Friedan tagadhatatlan éleslátásról, és magasztalja a szerepét a feminista mozgalomban, mások a kötet szűklátókörűségére mutattak rá, hiányolva a második hullámos feminizmus későbbi éveiben elterjedő interszekcionalista szemléletet (például a fekete és munkásosztálybeli nők helyzetének beemelését). Ebben az írásban nem célom ezeket a gondolatokat megismételni. Ehelyett annak a bemutatására teszek kísérletet, miért releváns és tanulságos olvasmány egy több évtizede, Amerikában megjelent feminista kötet ma, 2022-ben Magyarországon.”
Nyitókép: Pixabay
A szlovák–cseh–magyar koprodukcióban, a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült Forrás című dráma a július 3-án kezdődő 60. Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjába is meghívást kapott.
Ahogy többször elmondtam, erősen torzítóak a nominális GDP összehasonlítasok.
Mint minden rendszer, ez is úgy indul el most hódító útjára, hogy lendületesen hangsúlyozza, hogy ő „más”, hogy ő majd megmutatja, hogy lehet más a politika.
Ez mind szép és jó, de nem inkább a svédországi Helsingborgban, a NATO-tagországok külügyminiszteri találkozóján elhangzottakról kellene tájékoztatnia a nagyérdeműt?
A Tisza-kormány szóvivői kifejtették: „Ha Magyar Péter kommentel a Facebookon, akkor az a miniszterelnök kommentje”.
A nő arra hivatkozva indított pert, hogy a víz természeti erőforrás és egyetemes emberi jog.
A „queerek” sem maradnak műsor nélkül.
A magyar válogatott szövetségi kapitánya elmondta, mi nem tetszett neki a mérkőzésen.
