„Miért ment el szavazatszámlálónak?
Hallottam, hogy nincs elég, az ellenzék által delegált szavazatszámláló. Azt gondoltam, ha elmegyek, talán egy kicsivel hozzá tudok járulni ahhoz, hogy legalább ott a helyszínen tiszta legyen a választás. Tudni szerettem volna azt is, hogy mit gondolnak a politikáról az ország azon régióiban, amelyekben soha nem jártam. Tanulni mentem.
Az én szemszögemből ugyanis a kormány elmúlt négyéves teljesítménye gyalázatos volt. Kezdve a járványkezeléssel, amelynek következményeként lakosságarányosan, európai viszonylatban, kimagaslóan sokan haltak meg, ráadásul úgy, hogy a szükséges eszközök beszerzése során megint Fidesz-közeli emberek gazdagodtak. Romokban hever az egészségügy és az oktatás, holott ezek nélkül egy országnak jelene ugyan van, de jövője biztos nincs. A külgazdaság-politika vállalhatatlan, a keleti nyitás azt tudta elérni nyolc év alatt, hogy az Oroszországba menő exportunk negyven százalékkal csökkent. A gazdaság húzóágazata, az autógyártás, egy kifutó technológiára épül, nem segíti a felzárkózást. Külpolitikai szempontból Magyarország az EU-ban és a NATO-ban is a sarokban ül, mint egy rossz rokon, akit ugyan megtűrnek a többiek, de nemigen akarnak vele közelebbi kapcsolatba kerülni. Hogy lehetne támogatni egy ilyen kormánypolitikát?
Ehhez képest mi fogadta a Szamos-menti faluban?
Egy nem túl jó fizikai és egészségi állapotban lévő, elöregedő lakosság. A fiatalok jelentős része elvándorolt. Nagyon sok a közmunkás, ugyanakkor munkaerőhiány van. A vállalkozók nem tudnak megfelelően képzett embert találni, aki vezetné a mezőgazdasági gépeket. Láttam a szegénységet. Láttam, hogy a népszavazási kérdéseket sokan nem értették, mert értelmezni sem tudták a leírtakat. Viszont, ahogy mondták, mivel ők azt akarják, hogy senki se bántsa a pulyákat, behúzzák a nemeket. Hogy ki bántaná őket? Miért? Ezek a kérdések föl sem merültek. A Fidesz ebben a környezetben 70 százalékos többséget kapott.
A beszélgetései alapján ön ezt minek tulajdonítja?