Még egy remek hely a harmadik világháború kirobbantására – igencsak forrósodik a helyzet az Északi-sarkon
Nukleáris elrettentés, flották és bombázók – ez az a hely, ahol a Nyugat igazán tarthat Oroszországtól, mutatjuk, miért!
Putyin bombái a józan gondolkodás irányába terelték a brit politikát.
„Boris Johnson megmentése valószínűleg nem szerepelt Putyin stratégiai célkitűzéseinek listáján. Ennek ellenére Ukrajna lerohanásával ezt is elérte.
Alig két héttel ezelőtt Johnson népszerűségé a mélybe zuhant, február 21-én a Redfield and Wilton szerint a brit miniszterelnök indexe mínusz 31 ponton állt. A szavazók mindössze 25 százaléka vélekedett pozitívan a munkájáról, szemben az 56 százalékkal, akik elégedetlenek voltak Johnsonnal. De jött a háború. Két hét leforgása alatt 24 ponttal nőtt a miniszterelnök népszerűségi indexe, Boris továbbra is negatív tartományban van, de csak néhány ponttal van lemaradva a baloldal vezetőjével szemben.
A válsághelyzet miatti erősebb összetartás, szolidairtás az egyik magyarázat a jelenségre. Ugyanakkor van egy másik is: Boris Johnson megérdemli. Még januárban az Egyesült Királyság fegyvereket szállított Ukrajnába, ekkor még a németek nem engedélyezték a szállítmányokat. Amikor orosz páncélosok jelentek meg az ukrán-orosz határ közelében, Boris Johnson óva intette Putyint „a súlyos stratégiai hiba” elkövetésétől. E kijelentésének Kijevben adott hangot. Míg Emmanuel Macron és Olaf Scholz az orosz elnök hatalmas asztalánál ült, Boris Johnson szoros munkakapcsolatot alakított ki Volodimir Zelenszkijjal.
Persze fel lehetne hozni azt is, hogy azzal, hogy a britek nyilvánosan kiálltak Ukrajna mellett, feláldozták a diplomáciai befolyásukat. De most már nyilvánvaló, hogy az inváziót megelőző tárgyalások a megtévesztést szolgálták. Az oroszok elterelték a Nyugat figyelmét, miközben katonáik felsorakoztak. Lehetséges, hogy a kínaiaknak is megvezették.
Boris és a korábbi konzervatív vezetők előrelátását el kell ismerni. Az Egyesült Királyság és Ukrajna közötti katonai együttműködés nem 2022-ben kezdődik, hanem egészen 2014-ig nyúlik vissza, amikor Oroszország elfoglalta a Krímet. Válaszul az Egyesült Királyság elindította az Orbital nevet viselő hadműveletet – az ukrán fegyveres erők képzési és kapacitásépítési programját. Az azóta eltelt években ez további katonai segítségnyújtási programokkal bővült.
Még mindig nem világos, hogy ezek az erőfeszítések mekkora változást idéztek elő. De az nyilvánvaló, hogy az oroszok nem számítottak ilyen határozott – és hatékony – ellenállásra.
(…)
Tény, hogy az invázió hatására az egész ország felébred a mély álmából. A brit érdekek nem választhatók el az európai érdekektől, ezért fel kell hagynunk a téveszméinkkel, és közelebb kell kerülnünk az EU-hoz. Vagy ahogy az korábban már megfogalmazták már: „Putyin bombái a józan gondolkodás irányába terelték a brit politikát”.