Mi most a magyar stratégiai érdek?

„A mai zűrzavaros nemzetközi helyzetben a biztos stratégiai elrugaszkodási pont: Magyarország érdeke. Minden konfliktusos helyzetben (is) ezt a kérdést kell feltennünk: mi szolgálja hazánk érdekét? Nyilvánvalóan az, ha a magyar emberek biztonságát tartjuk szem előtt, nem próbálunk megfelelni hatalmi nyomásoknak és kimaradunk a háborúból. Most is érvényes a mondás: »soha ne harcolj olyan háborúban, amit nem te robbantottál ki!«

Hogy ezt a célt el tudjuk érni, erős és stabil vezetésre, józan észre, stratégiai intelligenciára és nyugalomra van szükség. Igen, a békéhez erőt – is  – kell mutatni. Igen, »gyenge nép nem kap békét«.

És bárkinek bármi is legyen az alapvető pártpolitikai preferenciája, az elmúlt 12 év azt bizonyította, hogy fenti, jelen helyzetben nélkülözhetetlen politikai képességek ma a jobboldal birtokában vannak. Ma az Orbán Viktor vezette kormányzat az, amely garantálni tudja Magyarország békéjét és biztonságát. Nem (csak) azért, mert »jobboldali«, hanem mert a szükséges tudás, bölcsesség és tapasztalat ezen az oldalon összpontosul. Ez az oldal a magyar érdekből indul ki, oda vezet vissza mindent – és bár a liberálisok ezt »önző« dolognak tartják, valójában ők azok, akik meg akarják fosztani a magyarokat attól, hogy saját sorsukról józanul gondolkodhassanak.

A baloldalon zűrzavar, káoszos nyilatkozatok, kirakatemberek perctriumfálása, össze-visszaság van. Az elején a Kétfarkúakat gondolta az ember viccpártnak, de mára Márki-Zay átvette a szerepüket. Ez persze tűnhet mókásnak, lehet rajta mosolyogni – míg ellenzékben van. Ott sok minden megengedett – arcoskodni lehet, felelősség nincs.

De most háború van a szomszédban, energiaválság és a gazdasági szankciók hatásai fenyegetnek. És ez nem tréfadolog. Ez most valóban »nem amatőrök órája, ez most nem a dilettánsok ideje«. Most nincs olyan, hogy marhaságokat beszélek egyik nap, aztán elnézést kérek érte, hogy »nem is úgy gondoltam«. Ilyen időkben egy szó félig már tett. És most nem engedhetjük meg magunknak az utólagos magyarázkodás baloldali luxusát.

Az egyik opció tehát béke és a biztonság - többek között gyermekeink biztonsága. A másik alternatíva a bizonytalanság, a kesze-kuszaság, a kapkodás – és egy rossz mozdulat sodort már háborúba népeket.

Ezt tartsuk észben április 3-án!”

Nyitóképen a március 15-i Békemenet. Fotó: MTI/Balogh Zoltán