Orbán Viktor és a Nyugat jövője

„Tegnap meghívást kaptam egy amerikai és nyugat-európai értelmiségiekből és újságírókból álló csoporttal együtt Orbán Viktor miniszterelnök irodájába, hogy találkozhassunk a vezetővel, és körülbelül egy órát beszélgethessünk vele. Egyszer történt már hasonló úgy három-négy éve, amikor Budapesten voltam egy vallásszabadságról szóló konferencián. Arra számítottam, hogy egy rövid találkozás lesz, de 90 perces beszélgetéssé kerekedett, amelyben Orbán kérdéseket intézett a látogatókhoz, kifinomultan és magabiztosan beszélt a politikáról olyan színvonalon, amilyent az Egyesült Államokból soha nem látni elnököknél. Őszintén szólva lenyűgözőnek találtam, hogy ez az ember, akiről az amerikai médiából úgy tájékoztattak, mint egy tekintélyelvű gengszterről, valójában nagyon távol állt liberális karikatúrájától.

Tegnap ez megismétlődött, a többi látogatóval. Miután befejeztük a találkozót, sok csevegést csíptem el, és az emberek azt mondták, hogy teljesen megdöbbentek azon, hogy Orbán milyen éleseszű, okos, gyors aki két lábon áll a földön (és nem csak Orbán, hanem Novák Katalin, a korábbi családminiszter is, akit a parlament most államelnökké fog választani). Egy amerikaival végül arról beszélgettünk, hogy mennyit változott a Magyarországról alkotott kép Amerikában, legalábbis a konzervatívok körében azután, hogy Orbán tavaly interjút adott Tucker Carlsonnak, és mennyit változtathatna még, ha Orbánnak módja lenne az amerikai nép elé kerülni, hogy előadhassa ügyét.

Egyszer a református Orbánt arról kérdezték, hogy kormánya támogatja-e külföldön az üldözött keresztényeket. Mint tavaly itt is írtam, minisztériumában irodát hozott létre az üldözött keresztény közösségek megsegítésére és védelmére. Tegnap azt mondta a látogatóknak, hogy számára keresztényi kötelesség megvédeni és segíteni ezeket a keresztényeket. Hozzátette, hogy szerinte a kereszténység védelme szorosan összefügg a magyar nemzet védelmével, hiszen a nemzet történelmében sokszor – például az oszmán törököknél és a szovjeteknél (a Habsburgokat senki sem említi!) – a magyar szuverenitás elleni támadást egy kereszténységet megvető külső erő vezette.

Orbán Viktor politikai vezető, nem kulturális. A politika a kultúra alatt foglal helyett, de a politika megteremtheti azokat a feltételeket, amelyekben a kultúra virágozhat. Úgy gondolom, hogy Orbán erre törekszik Magyarországon. Ma szinte egyedül csinálja ezt Európában. A lengyelek az ő oldalán állnak, de égetően szükség van Európa populista-nacionalista pártjainak arra, hogy néhány győzelmet arassanak Nyugaton. Úgy gondolom, hogy Orbán Viktor az 1956-os Magyar Hírügynökség elkeseredett igazgatójának szellemi örököse. Nem Európáért hal meg, hanem azért él, hogy harcoljon Magyarországért, és egy jobb európai jövőképért, mint amivel a brüsszeli eurokraták szolgálnak. 1956-ban senki sem jött segíteni a magyaroknak. Bíznunk kell abban, hogy a konzervatívok, különösen az amerikai konzervatívok ma összefognak az ügy érdekében. Orbán és népe nem egyszerűen politikai csatát, hanem civilizációs küzdelmet vív. Amerikai konzervatívok, figyelem! Az, ami ma Magyarországon történik, többet számít hazánknak, mint gondolnád!”

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher