Többen kérdezték: Ez most komoly? A válaszom az volt: Igen. Komoly.
„Hivatalosan is elindult a kampány. Ott állunk, tesszük, amit tenni kell és amiben hiszünk.
Igen, több mint egy hónappal ezelőtt felálltam, kiálltam, beálltam azok közé, akik változást akarnak. Hogy ez sokaknak nem tetszett, elfogadtam. Nincs ezzel baj. Többen kérdezték: Ez most komoly? A válaszom az volt: Igen. Komoly.
Hányan akarnak változást? Hányan mondják a magukét a négy fal között, a monitor mögé bújva, a kanapéból kiabálva, tévé előtt ülve feltett lábbal másokat szapulva, hogy elég és ne tovább. De mit tesznek érte? Kritizálják azt, aki beleáll. Miért? Mert ők nem merik megtenni. Talán akarják a változást, de az egyetlen esélyt szapulják, ócsárolják és ilyenkor azt mondom, nem elég rossz számukra a környezet, a helyzet, az életkörülmények és amíg nem elég rossz, nem fáj eléggé, amíg az ő létük nincs veszélyben ( de bizony veszélyben van, csak nem akarják látni), addig nem akarják igazán, hiszen a langyos vízben jobb poshadni, a lassú rothadás biztonságos, minden másban ott a veszély és a kockázat. Ugrani pedig kevesen mernek.
Az ismert emberek közül is kevesen vállalják a gondolataikat, közéleti kérdésekben még kevesebben nyilvánulnak meg, csakis a felszínt kapargatva reagálnak és többnyire akkor, ha már előttük mások is megtették vagy olyan ügyekben, amelyek sok vizet nem zavarnak.”
Nyitókép: Facebook
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Fodor Gábor az Indexnek arról is beszélt, hogy a választás kimenetelét nem a két, érzelmileg erősen motivált tábor dönti el, hanem az a köztes réteg, amely nem az „imádom–gyűlölöm” logika mentén hoz döntést.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Íme a lista, hogyan alázzák a magyar embereket azok, akik a szavazatukat kérik.
Az ellenzék pedig mit művel? Visszataszító módon kufárkodik a nehéz helyzetben elő intézetis gyermekekkel.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az „Arany Flotta” hajói „százszorosan erőteljesebbek lesznek, mint bármely hajó, ami valaha is épült”.
Feltámadt a baloldali panoptikum, Wellor zseniális dalban mondta el a véleményét.
