Bár a feszültség a következő napokban még nőhet, a háború esélye továbbra is kicsi.
„1. Lesz-e háború, és ha igen, mekkora?
Bár a feszültség a következő napokban még nőhet, a háború esélye továbbra is kicsi. A kérdésben Kijevnél pattog a labda, sok minden függ attól, az ukrán vezetés hogyan reagál a helyzetre: a minszki egyezmények bukását jelnek tekintik arra, hogy erővel próbálják visszaszerezni a Donbaszt (ezt a szándékot az ukrán vezetés azonban eddig következetesen tagadta), vagy az orosz csapatok rövidesen hivatalossá váló jelenléte elrettenti őket a hadműveletektől. Szintén csökkenti a háború esélyét, hogy az elismerés csak a jelenleg szakadár ellenőrzés alatt álló területekre terjed ki, és nem az önhatalmúlag kikiáltott népköztársaságok által magukénak tartott területekre, azaz Doneck és Luhanszk megye teljes területére. Így akár az is megtörténhet, hogy a békefolyamat bukása vezet el a maga módján egy felemás »békéhez«, pontosabban egy valódi tűzszünethez, anélkül persze, hogy ez megnyugtató megoldást jelentene a térség számára.
Nagyszabású invázióra, amellyel egyes nyugati politikusok, sajtótermékek és elemzők riogatnak, továbbra sincs nagy esély.
2. Lesznek-e szankciók, és ha igen, mekkorák?
Vélhetően lesznek, a Nyugat ugyanis nem engedheti meg magának, hogy szó nélkül elmenjen Oroszország lépése mellett. Ugyanakkor az már korábban kiderült, hogy a SWIFT-rendszert és az energiaszektort érintő szankciókra nem igazán kell számítani, és azt már most hangsúlyozták az amerikai vezetők, hogy a most készülő szankciócsomag különbözik attól is, amelyet támadás esetére készítettek elő. Vélhetően tehát szűkkörű, elsősorban a szakadár területeket érintő, illetve személyi jellegű szankcióra lehet számítani.
3. Folytatódhatnak-e így a biztonsági tárgyalások?
Jelen állás szerint még se a nyugati, se az orosz vezetők nem zárkóztak el a tárgyalások folytatásától, ez azonban hamar megváltozhat. A következő egyeztetésre Blinken és Lavrov között február 24-én kerülne sor, a hétvégi hírek szerint ez készítené elő Biden és Putyin találkozóját. A találkozó megtörténte akár információt adhat arról is, hogy...
4... volt-e megállapodás a Nyugat és Oroszország között?
Ezt ugyanis még mindig nem vethetjük el teljesen. Arra utaló jelek, miszerint a nyugati államok megpróbálták rávenni Kijevet a minszki egyezmények végrehajtására, egyértelműen voltak. Érdekesség, hogy a nyugati politikusok és média csak arra az egyetlen lehetőségre nem figyelmeztettek, ami végül megtörtént.”
Fotó: STRINGER / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Zelenszkij diplomáciai hazárdjátékot űz: ezzel a lépéssel igyekszik Trump és az arab országok kedvében járni.
A B-52-es bombázó megjelenése az iráni légvédelem jelentős meggyengülését is jelentheti.
A döntés hátterében a Rosatom vezetőjének figyelmeztetése áll.
Konsztantin Bondarenko szerint az ukrán elnök nem államférfi, hanem egy tapsra éhes színész, aki a népszerűségi mutatók rabja lett.
Macron akciójában Franciaországon kívül több más európai és a kontinensen kívüli ország vehet részt.
A kormány exporttilalmat is bevezet a Barátság leállása és az iráni helyzet miatt.
.Egyetlen gól döntött a Bozsik Arénában. Az őszi hazai siker után a Honvéd–Kecskemét találkozó végén is a lilák ünnepelhettek.
