„Február 16-án az Európai Unió Bírósága az unió történetének egyik legfontosabb jogi kérdésében hoz ítéletet, a jogállamisági kondicionalitás ügyében. Illúzióink persze nincsenek, hiszen mára nyilvánvalóvá vált, hogy Brüsszel újra visszaél a hatalmával csupán azért, hogy eltöröltesse a gyermekvédelmi törvényt és mindenkit beállítson a baloldal ideológiai fősodrába. Egyet azonban Brüsszelnek is meg kell értenie: csak a magyar szülők dönthetnek a magyar gyermekek neveléséről. Az április 3-án esedékes népszavazás eredményét mindenkinek tiszteletben kell tartania. Ne hagyjuk, hogy az Európai Unió Bírósága döntsön a magyar emberek helyett!
Az elmúlt időszak eseményei ékes bizonyítékai annak, hogy a választási kampány Brüsszelben is már hónapokkal korábban elkezdődött, hiszen az európai baloldal már több kísérletet tett a magyar választások befolyásolására. Jól ismert kottából játszanak: lejárató kampányt indítottak jogállamisági jelentéseknek álcázott vádiratokkal, miközben jogellenesen tartják vissza a magyar embereknek járó helyreállítási alap juttatásait. A közelgő bírósági ítélet pedig lehetőséget adhat nekik arra is, hogy legitimálják a szerződésekben foglaltakkal nyíltan szembemenő törekvéseiket. Olyan források megvonásával fenyegetik Magyarországot a gyermekvédelmi törvény elfogadása miatt, amelyeket jogellenes módon nem is adtak még ide. Ismerjük már ezt a koreográfiát, 2014-ben a Tavares-jelentéssel volt tele a sajtó, amit 2018-ban aztán a Sargentini-jelentés követett, s ennek a sorozatnak lesz idén februárban a bírósági ítélet is egy újabb epizódja.
Az Európai Unió Bírósága napokon belül ítéletet hirdet ugyanis Magyarország és Lengyelország jogállamisági kondicionalitást megtámadó keresetének ügyében. Mind a bírósági eljárás, mind pedig az azt kísérő politikai események komoly tanulságokkal szolgálnak. Érdemes tehát felidézni újra az unió egyik legbonyolultabb vitáját elejétől a végéig.
2020 decemberében hazánk sikerrel akadályozta meg, hogy a balliberális erők új politikai zsarolóeszközzel kényszerítsék a tagállamokat alkotmányos identitásuk feladására és ezzel a liberális masszába való teljes beolvadásra. Hosszú tárgyalás után politikai megállapodás született a többéves pénzügyi keretről, mi pedig Lengyelországgal együtt az unió bírósága elé vittük a költségvetési kondicionalitás kérdését, mivel az uniós források kifizetését nem lehet ideológiai és politikai feltételekhez kötni. Ráadásul mindezt egy olyan rendelettel, amely maga sem teljesíti a normatisztaság és jogbiztonság követelményét.”
Fotó: Földházi Árpád