Magyarország szuverenitásáért folytatott harc csak most kezdődik igazán

„A gyermekvédelmi törvényt a „jogvédő” szervezetek kezdetben azzal kritizálták, hogy szerintük összemossa a pedofíliát és a homoszexualitást – bár világos volt, hogy ez nem így van –, azonban lassan kiderült, hogy valójában a legfájdalmasabb számukra az LMBTQ-propaganda visszaszorítása hazánkban. Megdöbbentő, hogy a balliberálisok – legalábbis kommunikációjukban – nem vesznek tudomást a világszerte zajló gender agymosásról. Mindenütt jellemző a baloldalra ez a struccpolitika, a nyilvánvaló folyamatok tagadása? Akad olyan ország, amely hozzánk hasonló szabályozást vezetett be vagy ilyesmit tervez?

Ahogyan mondani szokás: az anyag nem vész el, csak átalakul. A baloldal ma már új köntösben és megváltozott eszköztárral támad a hagyományos, keresztény-konzervatív értékeket vallókra. Ez nem más, mint a woke ideológia, genderőrület és a PC újbeszél. Rá­adásul ezúttal nem Keletről, hanem Nyugatról érkezik. Meg akarják szabni, hogyan éljünk, gondolkodjunk és neveljük a gyermekeinket. Nekünk itt, Közép-Európában majdnem fél évszázadig volt „szerencsénk” ilyen légkörben élni, így mára ellenállóvá váltunk a progresszív, neomarxista őrülettel szemben. Sajnos ez Nyugat-Európáról nem mondható el, ott már Németország is elesni látszik. A gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban pedig ne feledjük, hogy nem egy magyar jelenségről beszélünk. Hasonló események zajlanak Olaszországban és Romániában. Sőt ilyen okokból lépett fel az Európai Bizottság Litvánia ellen is, kevés sikerrel, hiszen ott éppúgy megvédték a litvánok érdekeit, ahogyan mi is megvédjük a magyar emberek és családok érdekeit.

A törvény dacára nehéz fogást találni a nagy médiaszolgáltatókon, noha például a Netflix vagy az HBO gyermekszekciójában hemzsegnek az olyan filmek, amelyekre biztosan vonatkoznának az előírások. Körvonalazódik valamilyen megoldás ezzel kapcsolatban?

A törvény biztosítja, hogy a gyermek nevelésébe a szülőn kívül senki ne szólhasson bele. A szülőnek tehát jogában áll eldönteni, hogy gyermeke milyen tartalmat nézzen például az ön által említett, fizetős tartalomszolgáltató felületeken. A balliberális politikusok hisztériakeltésével ellentétben tehát az új törvény semmiféle cenzúrát nem alkalmaz, nem tilt be filmeket vagy könyveket. Egyszerűen nem szeretnénk, ha a kiskorúak olyan témákkal és tartalmakkal találkozzanak akaratlanul, akár a szülő engedélye nélkül is, amely az életkori szakaszukkal összefüggő értelmi és feldolgozási képességeikkel nincs azonos szinten. Megjegyzem, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa már régóta alkalmaz korhatári besorolásokat, amelyek minden esetben arra a kérdésre fókuszálnak, hogy az adott termék tartalmaz-e a kiskorúak fizikai, lelki vagy erkölcsi fejlődésének szempontjából ártalmas hatásokat.

A baloldali politikus hölgyeket mintha kevésbé aggasztanák ezek a problémák, rendszeresen szót emelnek viszont a kapcsolati erőszak ügyében, vakkomondorozva és az isztam­buli egyezményt emlegetve. Milyen eszközökkel védi a kormány, illetve az állam az áldozatokat, milyen, számokkal alátámasztható eredmények vannak, és mit terveznek a jövőben?

A teljesség igénye nélkül: a 2010-től 2020-ig eltelt időszakban az ismertté vált bűncselekmények száma 450 ezerről 160 ezerre esett vissza, amivel ma hazánk az Eurostat kimutatásai szerint is a világ legbiztonságosabb országai közé tartozik. A köznyugalom elleni bűncselekmények száma 13 600-ról 8700-ra, a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények száma pedig a felére csökkent, míg a közterületen elkövetett bűncselekmények száma 2020-ban 53 százalékos javulást ért el. A magyar kormány büntető joggyakorlata tehát működik. A szocialista kormány elkövetőközpontú felfogásával szemben ráadásul mi az áldozatot állítjuk középpontba, ezért bővítjük folyamatosan a hazai Áldozatsegítő Központok számát is – mára országszerte kilenc ilyen központ és egy áldozatsegítő pont érhető el –, de felállítottunk egy éjjel-nappal hívható áldozatsegítő vonalat, sőt bevezettük az áldozatok közvetlen elérést célzó úgynevezett opt-out rendszert is. A munka pedig nem áll meg, 2025-re szeretnénk minden megyeszékhelyen Áldozatsegítő Központot létesíteni.”

Nyitókép: Varga Judit (Facebook)