„A gyermekvédelmi törvényt a „jogvédő” szervezetek kezdetben azzal kritizálták, hogy szerintük összemossa a pedofíliát és a homoszexualitást – bár világos volt, hogy ez nem így van –, azonban lassan kiderült, hogy valójában a legfájdalmasabb számukra az LMBTQ-propaganda visszaszorítása hazánkban. Megdöbbentő, hogy a balliberálisok – legalábbis kommunikációjukban – nem vesznek tudomást a világszerte zajló gender agymosásról. Mindenütt jellemző a baloldalra ez a struccpolitika, a nyilvánvaló folyamatok tagadása? Akad olyan ország, amely hozzánk hasonló szabályozást vezetett be vagy ilyesmit tervez?
Ahogyan mondani szokás: az anyag nem vész el, csak átalakul. A baloldal ma már új köntösben és megváltozott eszköztárral támad a hagyományos, keresztény-konzervatív értékeket vallókra. Ez nem más, mint a woke ideológia, genderőrület és a PC újbeszél. Ráadásul ezúttal nem Keletről, hanem Nyugatról érkezik. Meg akarják szabni, hogyan éljünk, gondolkodjunk és neveljük a gyermekeinket. Nekünk itt, Közép-Európában majdnem fél évszázadig volt „szerencsénk” ilyen légkörben élni, így mára ellenállóvá váltunk a progresszív, neomarxista őrülettel szemben. Sajnos ez Nyugat-Európáról nem mondható el, ott már Németország is elesni látszik. A gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban pedig ne feledjük, hogy nem egy magyar jelenségről beszélünk. Hasonló események zajlanak Olaszországban és Romániában. Sőt ilyen okokból lépett fel az Európai Bizottság Litvánia ellen is, kevés sikerrel, hiszen ott éppúgy megvédték a litvánok érdekeit, ahogyan mi is megvédjük a magyar emberek és családok érdekeit.
A törvény dacára nehéz fogást találni a nagy médiaszolgáltatókon, noha például a Netflix vagy az HBO gyermekszekciójában hemzsegnek az olyan filmek, amelyekre biztosan vonatkoznának az előírások. Körvonalazódik valamilyen megoldás ezzel kapcsolatban?
A törvény biztosítja, hogy a gyermek nevelésébe a szülőn kívül senki ne szólhasson bele. A szülőnek tehát jogában áll eldönteni, hogy gyermeke milyen tartalmat nézzen például az ön által említett, fizetős tartalomszolgáltató felületeken. A balliberális politikusok hisztériakeltésével ellentétben tehát az új törvény semmiféle cenzúrát nem alkalmaz, nem tilt be filmeket vagy könyveket. Egyszerűen nem szeretnénk, ha a kiskorúak olyan témákkal és tartalmakkal találkozzanak akaratlanul, akár a szülő engedélye nélkül is, amely az életkori szakaszukkal összefüggő értelmi és feldolgozási képességeikkel nincs azonos szinten. Megjegyzem, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa már régóta alkalmaz korhatári besorolásokat, amelyek minden esetben arra a kérdésre fókuszálnak, hogy az adott termék tartalmaz-e a kiskorúak fizikai, lelki vagy erkölcsi fejlődésének szempontjából ártalmas hatásokat.