Szóljon az ének

„Nem tudom, eszébe jutott-e »Áder Jánosnak« április 4. szimbolikája, amikor az országgyűlési választás időpontját kitűzte. Talán igen: az élete közel felét ő is abban a másik rendszerben élte le, és legalább annyi tavaszi felszabadulás-ünnepen – így hívták akkoriban – mosolygott boldog vörösnyakkendős úttörőként április 3-án a másnapi instant holiday tudatában, mint mondjuk én. Hogy az öntudatos marxistává válás következő lépcsőfokával, a Kommunista Ifjúsági Szövetséggel mi a helyzet, arról Áder esetében hirtelen nem találtam megbízható adatot (én katolikus gimibe jártam, ahol nem volt KISZ, de az én fejlődéstörténetem újságolvasói szempontból kevésbé érdekes). Ami biztos: valaki, aki komoly befolyással van az elnök aláírási szokásaira, úgy találta jónak, hogy 2022-ben április 3-án válasszunk. A döntést maga az aláíró is csak annyival támasztotta alá, hogy ez a lehetséges legkorábbi időpont.

Azt már nem tette hozzá, hogy amikor a parlamenti szavazás mellett két népszavazás is verseng a közönség figyelméért, de csak az egyikhez, az ellenzéki indíttatásúhoz kell előzőleg 200 ezer érvényes aláírást is összegyűjteni, a »lehetséges legkorábbi« dátum egyben a Fidesz számára legelőnyösebb opció is.”