Mi a tények és vélemények közti különbség alapja?

2022. január 25. 11:54

Újonnan induló rovatunkban az újságírás világát egy új és különleges szempontból, a jog szemüvegén át vizsgáljuk meg.

2022. január 25. 11:54
null
Transzparens Újságírásért Alapítvány
ojim.hu

„Mi a különbség a becsület és a jóhírnév fogalma közt?

A Büntető Törvénykönyv a rágalmazás és a becsületsértés bűncselekményét egy fejezetben (az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények körében) tárgyalja, ahogyan a Polgári Törvénykönyv is a becsület és a jó hírnév védelmét egy összevont paragrafusban szabályozza: a két fogalom egymás mellé helyezve kiegészíti és erősíti egymást. Ez az összevont szabályozás és a két fogalom közti látható párhuzam abból fakad, hogy a becsület és a jó hírnév közti különbség lényegét pont a véleménynyilvánítás és a tényállítás közti elhatárolás adja.

A tényállítás fogalma tehát értelemszerűen szorosan kapcsolódik a hírnév fogalmához, hiszen a jó hírnév megsértését és a rágalmazás bűncselekményét csak hamis tényállítással lehet megvalósítani. Erről az összefüggésről értekezik Törő Károly a »Személyiségvédelem a jogban« című művében: »A hírnév a társadalmi gyakorlatban keletkezik, a társadalom tagjainak a tudatában él, létezik, tehát emberi tudattartalom. Ezért a hírnév létrejöttében, alakulásában, megőrzésében fontos szerepük van a társadalmi érintkezéseknek, hatásoknak, elsősorban a tudattartalmat befolyásoló közléseknek. A személy hírnevét a személyre, a személy társadalmi magatartására vonatkozó tény- és adatközlések határozzák meg.« Törő szerint tehát a tényállítások kapcsán jogos elvárás lehet, hogy híven jellemezzék azt a személyt, akivel kapcsolatban megfogalmazásra kerültek. A jó hírnévvel való kapcsolat lényegét pedig abban látja a szerző, hogy az adott személy társadalmi értékelése a vele kapcsolatos tényekre épül, vagyis az adott személy mások által »látott« képének reális alapjai a valós tények. A becsület fogalma ennél egy kicsit nehezebben körülírható, meghatározása problematikus, jó közelítést talán a Pécsi Ítélőtábla BDT2010. 2191. sz. döntése adott, amelynek az indoklásában foglaltak szerint a becsület nem más, mint a személy társadalmi megítélése, tehát az egyes más személyek az egyénről alkotott véleményének összessége.”

Nyitóképünk illusztráció. Forrása: JESPER KLAUSEN / SCIENCE PHOTO L / JKU / SCIENCE PHOTO LIBRARY VIA AFP

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 11 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
aleb19
2022. január 25. 13:39
lehetne eloszor a mandiner majdnem 14 millio regisztralt felhasznalojanak ugyet kivizsgalni mert ez vagy kamu vagy csak tetves propaganda celokat szolgal ez kb a pravda/nepszab olvasoi leveleinek szintje...csak sokkal tobbe kerul mert ezt letrehozni ahhoz sok jol fizetett elvtars kell
pollip
2022. január 25. 12:20
Lesz munka bőven
istvanpeter
2022. január 25. 12:13
A média és újságírás kizárólagos feladata az információk sértetlen forgalmazása az emberi társadalomban. Ezzel szemben, a média hatalmi ágnak tartja magát, mint amelynek ellenőrző szerepe van az egész emberiség körében. A valódi demokráciában egyáltalán nincsenek hatalmi ágak.
states
2022. január 25. 12:05
Ja, sorosféle pravda, népszavával kombinálva.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!