A tényállítás fogalma tehát értelemszerűen szorosan kapcsolódik a hírnév fogalmához, hiszen a jó hírnév megsértését és a rágalmazás bűncselekményét csak hamis tényállítással lehet megvalósítani. Erről az összefüggésről értekezik Törő Károly a »Személyiségvédelem a jogban« című művében: »A hírnév a társadalmi gyakorlatban keletkezik, a társadalom tagjainak a tudatában él, létezik, tehát emberi tudattartalom. Ezért a hírnév létrejöttében, alakulásában, megőrzésében fontos szerepük van a társadalmi érintkezéseknek, hatásoknak, elsősorban a tudattartalmat befolyásoló közléseknek. A személy hírnevét a személyre, a személy társadalmi magatartására vonatkozó tény- és adatközlések határozzák meg.« Törő szerint tehát a tényállítások kapcsán jogos elvárás lehet, hogy híven jellemezzék azt a személyt, akivel kapcsolatban megfogalmazásra kerültek. A jó hírnévvel való kapcsolat lényegét pedig abban látja a szerző, hogy az adott személy társadalmi értékelése a vele kapcsolatos tényekre épül, vagyis az adott személy mások által »látott« képének reális alapjai a valós tények. A becsület fogalma ennél egy kicsit nehezebben körülírható, meghatározása problematikus, jó közelítést talán a Pécsi Ítélőtábla BDT2010. 2191. sz. döntése adott, amelynek az indoklásában foglaltak szerint a becsület nem más, mint a személy társadalmi megítélése, tehát az egyes más személyek az egyénről alkotott véleményének összessége.”