Helyretették Magyar Péter tévedéseit a gyermekvédelmi ellátás kapcsán – a számok nem hazudnak!
Fülöp Attila szerint nem a Tisza Párt elnökének a fellépése nyomán javulnak az ágazatban a körülmények, Magyar a konfliktust hozta ebbe a történetbe.
Újonnan induló rovatunkban az újságírás világát egy új és különleges szempontból, a jog szemüvegén át vizsgáljuk meg.
„Mi a különbség a becsület és a jóhírnév fogalma közt?
A Büntető Törvénykönyv a rágalmazás és a becsületsértés bűncselekményét egy fejezetben (az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények körében) tárgyalja, ahogyan a Polgári Törvénykönyv is a becsület és a jó hírnév védelmét egy összevont paragrafusban szabályozza: a két fogalom egymás mellé helyezve kiegészíti és erősíti egymást. Ez az összevont szabályozás és a két fogalom közti látható párhuzam abból fakad, hogy a becsület és a jó hírnév közti különbség lényegét pont a véleménynyilvánítás és a tényállítás közti elhatárolás adja.
A tényállítás fogalma tehát értelemszerűen szorosan kapcsolódik a hírnév fogalmához, hiszen a jó hírnév megsértését és a rágalmazás bűncselekményét csak hamis tényállítással lehet megvalósítani. Erről az összefüggésről értekezik Törő Károly a »Személyiségvédelem a jogban« című művében: »A hírnév a társadalmi gyakorlatban keletkezik, a társadalom tagjainak a tudatában él, létezik, tehát emberi tudattartalom. Ezért a hírnév létrejöttében, alakulásában, megőrzésében fontos szerepük van a társadalmi érintkezéseknek, hatásoknak, elsősorban a tudattartalmat befolyásoló közléseknek. A személy hírnevét a személyre, a személy társadalmi magatartására vonatkozó tény- és adatközlések határozzák meg.« Törő szerint tehát a tényállítások kapcsán jogos elvárás lehet, hogy híven jellemezzék azt a személyt, akivel kapcsolatban megfogalmazásra kerültek. A jó hírnévvel való kapcsolat lényegét pedig abban látja a szerző, hogy az adott személy társadalmi értékelése a vele kapcsolatos tényekre épül, vagyis az adott személy mások által »látott« képének reális alapjai a valós tények. A becsület fogalma ennél egy kicsit nehezebben körülírható, meghatározása problematikus, jó közelítést talán a Pécsi Ítélőtábla BDT2010. 2191. sz. döntése adott, amelynek az indoklásában foglaltak szerint a becsület nem más, mint a személy társadalmi megítélése, tehát az egyes más személyek az egyénről alkotott véleményének összessége.”
Nyitóképünk illusztráció. Forrása: JESPER KLAUSEN / SCIENCE PHOTO L / JKU / SCIENCE PHOTO LIBRARY VIA AFP