Akiknek semmi sem jó

„Budapest főpolgármestere ma ismét egy tartalmas Facebook-bejegyzéssel járult hozzá a főváros zöldítéséhez.

Mindjárt az elején jól bevált eszközt választ: állítsuk szembe a budaiakat a pestiekkel. Most hagyjuk is, hogy ez milyen bornírt, mennyire unalmasan demagóg, vegyük inkább górcső alá az állítás valóságalapját.

A kormány finanszírozásában az elmúlt tíz évben az alábbi parkok újultak meg, készültek el Budapesten:

• Orczy park (2018, 172.000 m² új vagy megújult zöldterület, 789 új fa),
• Múzeumkert (2019, 11.414 m² megújult zöldfelület, 25 új fa),
• Városliget (2021-ig 150.000 m² megújult zöldfelület, 500 új fa),
• Puskás Aréna parkjai (2021, 54.985 m2 megújult zöldfelület, 452 új fa),
• Ferencvárosi Szabadidő- és Sportpark (2023, jelenleg még zajlanak a munkálatok, 40.500 m² vadonat új zöldfelület, 550 fa)… mind, mind Pest.
• Normafa (2018, 18.371 m2 megújult zöldfelület, 203 új fa),
• Millenáris Széllkapu (26.300 m2 vadonatúj zöldfelület, 355 új fa),
• MOME park (2019, 15.000 m² megújult zöldfelület, 158 új fa). Ez pedig mind Buda.

Ám akkor a főpolgármester megosztó, pestieket és budaiakat szembeállító terminológiája szerint vajon hová kellene sorolnunk a 2017-ben teljesen megújult Margitszigetet (2017, 78.150 m2 megújult zöldfelület, 296 új fa), vagy épp Budapest ötven év után első jelentős új nagy parkját, a tervezés felénél járó 36 hektáros Csepel parkot?

A számháborút tehát (jóllehet elkezdeni is kár volt) lezárhatjuk: döntetlen. A tények, azt hiszem, magukért beszélnek. Budapest előre ment. Klasszikust idézve: »nem kicsit«.

Ami viszont továbbra is válaszra vár: vajon mi baja mindezzel Budapest »zöld« főpolgármesterének?

Miért van az, hogy miközben a Csepeli park tervezéséről 2020. január 4–7. között a Városházán tartott bemutatónk alkalmával még nem vitatták a vizes élőhely (»wetland«) létjogosultságát, addig az elmúlt hónapok során egyszer csak hirtelen rájöttek, hogy valójában a Duna két ága által közrefogott terület nem is alkalmas a vizes élőhely létrehozására, mivel túl nagy lesz ott a szárazság (SIC!)?

S az miért van, hogy miután 22.000 m²-nyi épületet bontottak el a Széllkapu beruházás során annak érdekében, hogy egy vadonat új, 2,6 hektáros park jöhessen létre Buda sűrűn beépült szívében, akkor támogatás, gratuláció, netán köszönet helyett azt lehet hallani, hogy »de miért van alatta mélygarázs«?

Miért van az, hogy miközben a Városligetben a Liget projekt keretében 72.000 m² (!) burkolt felületet bontottak el, mintegy 150.000 m² zöldfelület újult meg, elültettek csaknem 500 lombos fát, több mint 70.000 cserjét és csaknem 140.000 évelőt, eközben most megint az unalomig ismert mantrát kell hallgatnunk: »a kormány beépíti a Ligetet«.

Főpolgármester úr még nem unja? A pesti (és budai) polgárok már egyre inkább. Ők ugyanis – bármennyire manipulálhatónak is gondolják őket – a saját szemüknek hisznek. S – ha ez a jelenlegi főpolgármesternek nem is tetszik – a dolog úgy áll, hogy Budapest lakói szeretik a megújult Ligetet. Szeretik, és ezért eddig csaknem egymillióan keresték fel a Nagyjátszóteret, majdnem ennyien pedig a kutyás élményparkot. A Szent István és a Radnóti diákjai a megújult sportpályákon tornáznak reggeltől délig, miközben ezrek futnak a futókörön, a Magyar Zene Háza (és a Néprajzi) pedig egyre-másra hozzák haza a nemzetközi díjakat.

Ám, ha már egyszer a főpolgármestert a tények nem is zavarják, legalább saját embereit hallgatná meg, hiszen a Liget projekt iránti elfogultsággal igazán nem vádolható Bardóczi Sándor főtájépítész írta le az alábbi mondatot néhány hete:

»Paradox módon amennyiben csak a Zene Háza és a Néprajzi valósul meg ebből a beépítési tervből, akkor ténylegesen (és nem csak papíron) jobb lehet a közpark helyzete (zöldfelületi aránya), mint a kiinduló állapot.« https://www.facebook.com/sandor.bardoczi/posts/5081949325182251

Igaza van, hiszen a Liget Budapest Projekt befejeztével a korábbi 60 százalékról 65 százalékra nő a park zöldfelülete!

Mindeközben az sem teljesen világos számomra, hogy a főpolgármester vajon a Néprajzi Múzeum és a mellette megvalósult promenád helyén évtizeden át elfoglaló parkoló autók tömegét, vagy épp a világhírű japán építész által tervezett Magyar Zene Háza helyén pusztuló egykori Hungexpo épületeket hiányolja?

Olyan jó lenne, ha végre már letennének valami értékelhető teljesítményt az asztalra, ha a kormány által megújított 8-10 új parkkal szemben akár csak egyet is átadnának a fővárosban ahelyett, hogy folyton fanyalognak, húzzák a szájukat és panaszkodnak, 0-24 órában. Ha – a lassan három éve beígért – Városháza Parkban legalább egy fűszálat sikerült volna elültetni! »Pestiesen« szólva: sokan unják már a banánt. Ha azt gondolják, hogy ezzel a »teljesítménnyel« Budapest lakói szemét ki tudják szúrni, akkor indokolatlanul lenézik az itt lakókat.

Ha a főpolgármestert tényleg érdekli a zöldhelyzet Budapesten, javaslom, hogy jöjjön el jövő csütörtökön 9 és 12 óra között arra a konferenciára, amelyen Fürjes Balázzsal és Vitézy Dáviddal Budapest legújabb, Csepelen megvalósuló közparkjáról fogunk beszélgetni. Kérem, szánjon rá jövő héten egy órát az életéből! Hamar odaér: szinte végig van buszsáv.”

Nyitókép: Földházi Árpád