Napokon belül megszülethet a megállapodás, ugyanakkor a kampány hatékonyságát növelni kell, mert – mint mondta – »elfogadhatatlan az, hogy egy ellenzéki kampány sikere azon múljék, hogy a hatpártból az egyiknek valamelyiknek vonal, vessző, szó, satöbbi nem tetszik. Tehát egy kampányban nem lehet egy vétóval lelassítani egy döntést, egy arculat elfogadását ésatöbbi, ebben egyetértettünk a pártok vezetőivel« (Nemrég Jakab Péter Jobbik-elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a konszenzusos döntési módszer igenis érték). Minden »megaláztatásra«, »szenvedésre« hajlandó Márki-Zay a kormányváltás érdekében. Ezek az erős szavak mutatják, jócskán maradtak ellenérzések.
Megtudhattuk azt is, hogy nem értett egyet frissen kinevezett sajtófőnökével, aki a néhány nappal ezelőtti sajtótájékoztatón nem engedte meg neki, hogy válaszoljon más témában a kérdésekre. (Nos, megfigyelve több magyarországi és külföldi kampányt, olyan még nem volt, hogy egy kampány sajtófőnöke nyilvánosan mond ellent a miniszterelnök-jelöltnek/elnökjelöltnek, aki néhány nap múlva helyreteszi nyilvánosan a sajtófőnökét.
De Márki-Zay kampányában ezt is lehet...De hogy ez a jelölt tekintélyét nem emeli, az eléggé valószínű. Hiszen, ha őneki kvázi megtiltja a kamerák előtt a sajtófőnöke a válaszadást, miért higgye el a választó, hogy kellően kemény, határozott tud lenni Orbán Viktorral szemben?) De kiderült az is, hogy Márki-Zay nem antiszemita, elvégre van olyan zsidó a Fideszben, akit ő nagyra tart. Az is talán tisztázódott, hogy nem akar magánosítást, azt a Fidesz akarja valójában.”