Kollektív hisztéria

„A törtènelem tanulsága szerint a szèlsőjobb, fasiszta eszmèk különösen ott jutnak hatalomra, ahol egy országnak, nèpnek önèrtèkelèsi zavarai vannak, azaz az ország tènyleges, ès a vágyott, jogosnak tartott helyzete között nagy a szakadèk.

Ez volt a helyezet, Nèmet- ès Olaszországban a kèt világháború között. Ott a háborús katasztrófa ès az utána következő demokratizáció lènyeges változást hozott, mèg akkor is, ha mindkèt országban ma is jelen van a fasisztoid eszme, de csak a perifèrián.

Ma kèt olyan ország van az EU-ban, Magyar- ès Lengyelország, amelyekben a fent említett szakadèk törtènelmi okokból úgyszólván folyamatosan a közgondolgozás rèsze volt, ès ma is az. Nem vèletlen, hogy itt vannak komoly feszültsègek a demokratikus èrtèkrend stabilitását illetően.

Orbán Magyarországa ráadásul, Lengyelországgal (is) ellentètben, azzal is vádolható, hogy az Unió èrdekeivel ellentètes külpolitikát folytat, ami aktuálisan pl. a rendkívül veszèlyes ukrán konfliktusnál is megmutatkozik.

Orbán ugyan folyamatosan azzal próbálkozik, hogy tovàbbi eszmetársakra tegyen szert, így pl.az un. Visegrádi nègyessel, de folyamatosan fokozódó EU-n belüli elszigetelődèsère mi sem jellemzőbb, mint hogy ma már a nègyes legfeljebb duóra zsugorodott, ès szèlsősèges külpolitikai kalandjaiban mèg a lengyelekre sem számíthat.”

Fotó: FIORA GARENZI / HANS LUCAS / HANS LUCAS VIA AFP