Karácsony Gergely végignyomorultkodta a főpolgármesteri kampányát

„Karácsony Gergely végignyomorultkodta a főpolgármesteri kampányát. Egyszer hitet tett amellett, hogy zs*dó képviselők listázása nem is n*cizmus, máskor azzal vádolta a Fideszt, hogy az titkosszolgálati eszközökkel figyelteti, miközben nyilvánossá vált a cinikus tartózkodásával kifejezett bűnrészessége a zuglói parkolási panamában, arról nem is beszélve, hogy polgármester létére nem mert visszamenni Zuglóba, ugyanis attól félt, hogy ott elássák.

A balliberális média kilencvenöt százalékát a fenti ügyek egyáltalán nem zavarták – az ellenzéki nyilvánosság önhülyítő mantrák ismételgetésével feszült ellen a valóságnak. »A nagyon konszenzuális, valamennyi ellenzékit hatékonyan megszólító Karácsony Gergő az ideális ellenzéki jelölt, aki mellett tűzön-vizen át ki kell tartani. Mint bárki másnak, természetesen neki is lehetnek szerencsétlenül megfogalmazott mondatai, de az ellene zajló kormánypárti lejáratókampány azt jelzi, hogy Orbán mennyire fél tőle. A Gergő fideszes üldöztetés áldozata – amit beszél, az nem holmi összeesküvés-elmélet, hanem a keserves magyar valóság. A parkolási ügy is csak azt mutatja, hogy a kompromisszumok napszámosa. Ő a mi emberünk.«

Most Márki-Zay Pétert az ellenzéki sajtó – a kormánymédiával szinkronban – Karácsony nyomorult bénázásának a töredékéért nyúzza meg. Mit sem számít, hogy nincs az az aranyszájú szónok, akinek a sok száz órán át előadott szövegéből ne lehetne tendenciózusan kiragadni terhelő részleteket. Mit sem számít, hogy a grazi klinika emlegetése nem összeesküvés-elmélet, hanem egy több évtizedes mém – aligha a legízlésesebb, mégis ezerszer jobb, mint Orbán Viktort Homonnay Gergely meggyilkolásával megvádolni. Mit sem számít, hogy néhány félremagyarázható mondat mellett sok ezer mondatnyi, Orbán-rendszerre vonatkozó érvényes és pontos diagnózis áll. Már semmi sem számít: Márki-Zay Péternek buknia kell, mert nem a balliberálisok kutyájának a kölyke. Túlmozgásos vidéki tahó, akinek itt és most megmutatja a civilizált budapesti értelmiség, hogy az előválasztáson szerzett győzelme semmit nem ér. Hogy akkor Orbán Viktor marad? Ez egyáltalán nem nagy ár ezért.

Karácsony azt mondta, hogy zs*dókat listázni nem nácizmus, és ő volt a megváltó. Márki-Zay azt mondta, hogy »a Fideszben egyébként van néhány zs*dó is, bár elég kevés«, és kapásból megindul ellene a túlérzékenység szemforgató offenzívája. S ezúttal még csak a Jobbik f@siszta múltjának a relativizálásáról sincs szó, hisz a miniszterelnök-jelölt szándékát tekintve kifejezetten filoszemita megnyilatkozást tett. Persze aki az elhangzottakat szándékosan érti félre, gyorsan eljut oda, hogy »honnan tudja, ki a zs*dó, netán listája van róluk, amit vagonok megtöltésére akar használni?« A belem kifordul ettől a férgesült képmutatástól. Ebben az országban mindenki számon tartja, hogy ki zs*dó és ki nem – ebben az országban ez nemzeti sport. Ugyan kit néz hülyének Rónai Egon meg a többi ravaszdi rettegő?

Nekem is van bajom Márki-Zay Péterrel. Egyáltalán nem tetszik az az arrogancia, amelyet a Magyar Kétfarkú Kutya Párttal szemben tanúsított, egyáltalán nincs kedvemre a neoliberalizmusa, és jól látszik, hogy szoknia kell az óriási tétet, nyomást és elvárást. Ahhoz azonban, hogy megbukjon, jobb minőségű érvekre lesz szükség, mint amilyenekkel Rákay Philip házal. Ki nem állhatom az aktivista újságírást, de természetesen tudomásul veszem a létezését, úgyhogy nem is azt kérem számon, ahogy a magukat demokratáknak, progresszíveknek, szabadelvűeknek és baloldaliaknak tekintő médiamunkások Karácsony Gergely mellett kampányoltak. Nem várok el többet, mint azt az alapvető korrektséget, ami egy ellenzéki magyarok által megválasztott miniszterelnök-jelöltet feltétlenül megillet. 2026 tavaszáig Orbán Viktor leváltásának egyetlen esélye Márki-Zay Péter – a kormánymédia máris így kezeli. Kéretik a balliberális újságíróknak számot vetni a maguk ellenzékiségével, és tiszteletben tartani a kormányváltást óhajtó magyarok akaratát, vagy tudomásul venni, hogy Orbán Viktor leváltásának ideje továbbra sem jött el.”

Nyitókép: MTI/Kovács Tamás