Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Az a helyzet, hogy a Fudan Egyetem sorsa nagyon kevés embert érdekel ebben az országban.
„Nem leselkedik nagyobb veszély a magyarországi demokráciára, mint a balliberális ellenzék hatalomátvételi kísérlete. Több alkalommal tanúbizonyságát adták az utóbbi időben annak, hogy sem az alaptörvény, sem a demokratikus berendezkedés írott és íratlan szabályai nem számítanak semmit nekik.
Viszont egyre gyakrabban szembesülnek azzal, hogy az Orbán-fóbia, a konkrétumokat nélkülöző vagdalkozás a korrupcióról és a lopásról, áradó gyűlöletük a nemzeti oldal ellen kevés az általuk hőn áhított kormányváltó hangulathoz. Sőt sokszor ahhoz is, hogy elkötelezett híveikben fenntartsák a löttyös indulatok hőfokát. Látva az eredményjelzőt, egyre frusztráltabbak, de ötletek, politikai innováció, a haza sorsáról alkotott víziók hiányában csak a külföldi beavatkozásban bíznak. És bármilyen furcsa, Orbán Viktorban. Az ő ötleteit még megpróbálják néha a maguk setesuta módján utánozni.
Erre jó példa a 2010-es csúfos bukásukhoz vezető 2008-as népszavazás. Ez olyan kitörölhetetlenül beleégett a tudatukba, hogy tíz éve görcsölnek azon, miként tudnának valami hasonlót összehozni. Csakhogy antidemokratikus gondolkodásuk a lényegét nem érti az egész procedúrának. Demokratikus politikus ugyanis nem sötétben tartja és nem trágyával eteti a választópolgárt, hanem kíváncsi a véleményére, rendszeresen kikéri azt, és ez alapján határozza meg a kormány politikáját.
Nem gondolja, hogy vidéken tanulatlan bunkók élnek, akik azt sem tudják, hol vannak. Igazi demokrata nemcsak idétlen kampányvideók forgatására hagyja el a kiskörút biztonságosnak vélt vidékét, hanem érti a szokásait, hitét, közösségeit, a családját óvó ember józan gondolatait, érzi lelkének rezdüléseit, és ezek alapján fogalmazza meg politikai cselekvésprogramját. Ezt a demokráciát megvető balliberálisok populizmusnak hívják. Ezért amikor mégis megpróbálnak demokráciát játszani, és népszavazást kezdeményeznek, azt teljesen érdektelen kérdések mentén teszik. Ahogyan most is.
Bizony-bizony, az a helyzet, hogy a Fudan Egyetem sorsa nagyon kevés embert érdekel ebben az országban. De az álláskeresési járadék folyósításának ideje sem vált ki tömegmegmozdulásokat. Annyira súlytalan az egész, hogy a kampányoló baloldali politikusok alig találtak valakit maguk között, aki tudta volna, hogyan kellene megváltoztatni a folyósítás időtartamát. Azóta pedig csodálkoznak, hogy alig gyűlnek a támogatók.”
Borítókép: MTI/Szigetváry Zsolt