Csekély teljesítménnyel hatalmasat kaszáltok

„Magyarország legnépszerűbb besúgója nem bírt szó nélkül elmenni a Puskás Petit illető véleményem mellett, úgyhogy mindjárt rá is kérdezett, mi a munkám pontosan, majd megvonta a valahogy mégis beazonosított újságírópályám mérlegét Tóta W. Árpád és Dezső András munkásságának viszonylatában. Bevallom, büszkévé tesz, hogy sikerült kiérdemelnem a csöcsfogdosós műsorával televízióssá vált valóságshow-hős megtisztelő figyelmét. Válaszom az alábbiakban olvasható.

Kedves Majka papa!

Attól tartok, félreérted a helyzetet. Nem próbálom megreformálni a közízlést, csak leírom a véleményem az engem irritáló jelenségekről. Többek közt arról,

Amikor egy ózdi hülyegyerek egyik nap gengszterként teszi az eszét, másnap meg a haverját ország-világ előtt kokainozással vádolja meg.

Meg arról, amikor ugyanez a tenyérbe mászó, műmájer gyökér egyszer nagy pofával elküld a πcsába mindenkit, aki nem figyel a távolságtartásra és sétálni merészel a természetben, két hétre rá meg már a haverjaival focizik, és nyilvános fotón ölelkezik, hiszen ő akkora nagy ember, hogy ezt is megteheti, ha már megunta a szorongató bezártságot az úszómedencés villájában. Na meg arról, amikor ugyanez a Magyarország szégyene a saját felelőtlensége nyomán ágynak esik, és van pofája reality-élményt gyártani abból, amint fertőző betegen hazaszökik a kórházból, hogy az ostobasága nyomán már másnap visszakerüljön oda. Meg hát azt is szóvá teszem, bocs, amikor ugyanez az arcoskodó vamzer a követőinek, köztük számos kiskorúnak szerencsejátékot népszerűsít, miközben hiphop-gengszterizmusát a következő hakniig félretéve a legigénytelenebb kereskedelmi tévéműsorokban porondmesterkedik.

Sajnálom, Majka papa, de ennek a társadalomnak a mélységes erkölcsi válságát, a magyar nyelvű kultúra permanens elsekélyesedését, meg a kereskedelmi televíziózás elemi romlottságát kifejezetten az olyan figurákon keresztül lehet eléggé érzékletesen elmagyarázni, amilyen te vagy meg a haverjaid – például a Puskás Peti haverod, akihez képest még te is egyéniség vagy a szüntelen észjátszásoddal meg a nyomorult, önigazoló szándékú arcoskodásoddal. Neki nincs személyisége, és bár volna – neked van, de bár ne volna.

Tudod, Magyarországon senki nem maradt le arról, hogy neked, a Petinek meg a haverjaitoknak mennyire bejött az élet: nagyon csekély teljesítménnyel, de nagyon nagy gátlástalansággal és szégyentelenséggel hatalmasat kaszáltok. Ti aztán a titeket sugárzó csatorna tulajdonosának személyétől függetlenül mindig és mindenhol ott vagytok, mert mindenkit és bárkit kiszolgáltok – de semmit nem szolgáltok ki olyan színvonalon, mint ennek a szerencsétlen történelmű országnak a legnyomorúságosabb hagyományait.

Majka papa, te úgy lettél híres, hogy az egész ország nyilvánossága előtt le...pattál egy pornószínésznőt, aztán csajokat vettél rá arra, hogy a tévében a melleiket mutogassák,

most meg arra használ a tömegmédia, hogy minél több hozzád hasonló hülyegyerek higgye el: a pofátlanul előadott magamutogatás egy valóságshow-ban igenis karriert és sztárságot okozhat. Feltételezéseddel ellentétben nem képzelem, hogy a rád meg az üzlettársaidra vonatkozó kritikáim ezer év múlva is emlékezetesek lesznek, hisz ezek a sorok csak addig érvényesek, amíg az általatok gyártott kulturális hulladékkal milliók táplálkoznak. Örömteli a közös reményünk és meggyőződésünk, hogy a rólad szóló írásaim előbb-utóbb senkit sem érdekelnek majd.

Tévedsz: nem gondolom, hogy minden exhibicionizmus beteges. Aki a nyilvánosságban szerepel, nyilván mind exhibicionista bizonyos mértékig. Nem gondolom, hogy Laár András, Cserhalmi György, Kepes András vagy Földes László Hobo exhibicionizmusa beteges volna. A tartalmatlan exhibicionizmussal van a baj – például a tiéddel, aki soha életedben semmit nem mondtál még azon kívül, hogy »Majka a király«. Csak magadat bírod mutogatni, mert nincs nálad semmi más. Nekem ezzel annyi a dolgom, hogy a megfigyeléseimet megosztom a nyilvánossággal, mert akárhogy is fáj ez neked, Majka papa, még nem ér el a kezed mindenhová, úgyhogy egyelőre nem bírod elnémítani azokat, akik szóvá teszik azt a mérhetetlenül ócska semmirekellőséget, amiből egy ország szeme láttára birodalmat építesz. Látom azt a dühöt, amellyel elvitatod a kritikához való jogomat, de jelzem, hogy a téged illető nyilvános véleményt közszereplőként tűrnöd kell. Ez az egyetlen, amit az életedben el kell viselned, s lám: még ez sem megy.

Ha már rákérdeztél: a személyed által reprezentált televíziós szemét ügyében úgy gondolom, az lenne a megoldás, ha a reklámokból élő kereskedelmi tévéket az HBO és a Netflix előfizetéses modellje váltaná fel, ahol a nézők a tartalomért fizetnek a pénzükkel, nem pedig annak hiányáért a tudatukkal. Sejtelmem sincs, mely korpás költők versei láthatók ezeken a felületeken, de megtekinthető rajtuk a Maffiózók, a Trónok Harca, a Rick és Morty, a Drót meg a Westworld, láthatóak nívós standup-előadások és beszélgetések – persze ezek egyikének élménye sem ér fel egy Majka papa által vezetett vetélkedőhöz, ahol tele pofával tesózól és bratyizol, de azért elég jó produkciók. Próbáld csak ki! Tudom, hogy te kizárólag a reklámok színvonalához igazodó médiatérben érvényesülsz, de azt meg jobb, ha te tudod, hogy ez a tér egyre szűkül, és amikor bezárul, a te televíziós karriered megsemmisül.

Kifejezésre juttatod, hogy ha a média magasabbra tenné a lécet, az én nevemet is csak a postás ismerné – nos, ez bizony lehetséges. ebben a párhuzamos univerzumban én egy gimnáziumban tanítanék, te meg lányokat vinnél Svájcba prostinak, hisz ebben az univerzumban sem értenéd, mi fán terem a kultúra és az erkölcs.

Nekem szóló írásod címe nyomán sajnálattal értesültem arról, hogy nem is tudod, mi a munkám. Nos, valóban számos területen vagyok otthon, úgyhogy több munkakörben is tevékenykedem, de nem akarom nagyon bonyolítani – tekints csak tanár úrnak! Tanítottam középiskolában és egyetemen, nem az élet iskoláját jártam ki, mint te, Majka papa, aki a gyerekeid meg a csajod intim életéből facsarsz magadnak lájkot nap mint nap.

Úgy fogalmazol, hogy »az sem baj, ha az Index vagy ATV fizet neked a munkád miatt, akiket egyébként az a regnáló kormány támogat, akiket te mindenhol minden tolvajnak elmondasz«. Hát miféle gengszterrapper vagy te, Majka papa, hogy még egy senkiházi kritikussal folytatott vitádban is a hatalom védősáncai mögé vonulsz, és onnan jelentgetsz? Ennyire gyáva lennél, hogy még ellenem is a nagyívű nyelvcsapásaidra szorulsz? Nos, jelzem neked, hogy egyetlen munkahelyem tulajdonosi háttere sem érdekel, amíg azt mondhatok és írhatok ott, amit akarok.

Szabadon bárkinek dolgozom, tartalmi feltételekkel senkinek. Nem hazudok magamból vörös szőnyegen parádézva a számkivetettségébe belehaló kisembert, s nem tarhálok pénzt és befolyást miniszterek előszobáiban. Elteszem a pénzt, de csak azt, amiért a meggyőződésemhez híven megdolgoztam. Meggyőződés – új szó: érdemes megjegyezni. Szóval az van, Majka papa, hogy én csak olyan munkát adok ki a kezem alól, aminek láttán tükörbe bírok nézni, és itt a döntő különbség köztünk, hiszen te nem is nézel tükörbe soha, mert meg vagy győződve arról, hogy a tükör csak korpás költőknek való, akiket mélyen megvetsz a korpás fejbőrükért meg a nem eléggé népszerű költeményeikért.

Egyvalamit viszont megvilágítottál a számomra, Majka papa, bizonyára az élet iskolájában lested el, és ezért őszintén hálás vagyok neked: Puskás Peti haverod szerinted annak köszönheti a sikerét, hogy egy kedves fickó. Látod, ha a tehetségével vagy a musicalművészetének a színvonalával érveltél volna mellette, most vitatkoznék veled – de nem tehetem: Puskás Peti bizonyára kedves fickó, úgyhogy az a haversági-komasági kapcsolatrendszer, ami a kereskedelmi tévés zsűrikben pörget titeket, szereti és becsüli őt. Köszönöm, Majka papa – ez hitelt érdemlő magyarázat. Őszintén örülök ennek a szemernyi konszenzusnak: Puskás Peti fényes médiakarrierje bizony pont annak köszönhető, hogy ilyen jó haver. A te sikered is így válik érthetővé.

Mielőbbi eltűnésedben bízva: Puzsér Róbert”

Nyitókép: MTI/Soós Lajos