Válasz helyett támadás – reakció Gulyás Balázs vádjaira

"én nem veszek részt, nem leszek a hasznos idiótájuk" Szerintem sem az, ha ránézek inkább csak egy idiótát látok.

Ezt csak bemásolom egy régebbi poszt alól: annamanna 2021. november 12. 2:27 (Jeszenszky Zsolt) "Amit végképp nem bírnak elviselni, hogy elvesztették a pályaelőnyüket. Nemcsak a médiatúlsúlyt, hanem az eszközöket is. A jobboldal beleállt a küzdelembe. Nem finomkodik, nem óvatoskodik már. A pisztolypárbajra nem karddal érkezik. Ugyanazokkal az eszközökkel lő vissza. És ehhez annyira nincsenek hozzászokva, hogy zavarukban nem tudnak mit kezdeni. Így tulajdonképpen még a maga módján őszinte is a felháborodásuk. Sebaj; ahogy Megadja Gábor írta egyszer: S-I-V-A-L-K-O-D-J-A-T-O-K-!" Jeszenszky témája a cikkben nem is Cseh Katalin, hanem a saját versengése Szily Lászlóval, ami egy megnyerhetetlen küzdelem. Szily professzionális újságíró, egész felnőtt életében újságíró volt: "egyetem mellett két évig volt „a Financial Times budapesti tudósítójának a titkár-tolmács-mindenese.” Ekkor a Népszava, majd 1995-től a Magyar Hírlap alkalmazta. 2000 és 2012 között az Index internetes hírportál újságírója, majd külső újságírója. A Cink.hu vezető újságírója volt a Cink.hu megszűnéséig. Ezt követően a 444 újságírója lett." Jeszenszky és Megadja viszont ideiglenesen csöppentek bele ebbe a munkába, nem erre tették fel az életüket, és mindig "koca" szerzők maradnak, akik alapvetően nem újságot akarnak írni, hanem egy politikai feladatot végrehajtani. Szily László rengeteg dologról képes írni, Jeszenszkynek és Megadjának viszont eszük ágában sincs bármiről írni, ők csak a politikáról írnak, mert ők egyfajta politikai megbízás végrehajtói. Kb olyan a különbség, mint Lópiczi Gáspár és az ideiglenes politikai kampánybeli plakátragasztók között. Az utóbbaik soha nem lesznek profi plakátolók, és amint befejezték a maguk politikai anyagainak kiszórását, többet soha eszükbe sem jut a plakátolás, Lópiczi Gáspár viszont az utcán marad, és bármilyen plakátot kiragaszt, mert neki tényleg ez a munkája. Jeszenszky és Megadja mindenképpen ilyen "Lópiczinek" akarnak tűnni, de nem azok. Nekik nem szakmájuk az újság, a média. Ezért aztán Szily valószínűleg nem versenyez olyan kétségbeesetten, keserűen másokkal, más újságírókkal, mint ahogyan Jeszenszky és Megadja próbálják magukat folyton összemérni Szilyékkel. Noha Szilynek minden oka meglehet arra, hogy folyton összevesse magát másokkal (és bizonyára össze is veti), de nem emlegeti ezt, nem dicsekszik vele, nem ír arról, hogy végre utolért másokat. vagy pláne hogy legyőzött másokat újságírásban. Jeszyék azt akarják bebizonyítani, hogy a kíbicek leverik, leverhetik a profikat. Hogy jobb teljesítményre képes egy kívülálló, mint egy szakmabeli. Mert ezzel azt akarják bebizonyítani, hogy a politikai hűség és megbízhatóság, egy csoportnak való elkötelezettség sokkal fontosabb és előbbrevaló, mint a szakmai hozzáértés. Az utóbbit gyorsan össze lehet szedni a gyakorlatban, de a csoporthűséget nem lehet nélkülözni. Ez a NER egészének a logikája is egyben, Orbán ilyen alapon szervezi a maga csapatát, aminek Jeszyék is a részei, és hinni akarnak benne, hogy ők a jobb módszer szerint működnek, amikor elengedik a profizmus követelményét a csoporthűség kedvéért. Ezért aztán állandó és kétségbeesett a bizonyítási vágyuk és a félelmük, hogy ki fog derülni, hogy nem elég jól utánozzák le a gonzó stílust. És valóban nem, és ezt ők maguk is tudják. Egyszer ki fog derülni, hogy sokkal jobb lett volna a szakmai profizmusra törekedni, mint a csoporthűségre, de az az időpillanat már biztosan késő lesz arra, hogy Jeszyék a profizmus felé mozduljanak el a politikai megbízhatóság felől.

Isten nem bottal ver! A fürdők padlója hideg és csúszós. Van aki megússza kéztöréssel. Van aki nem...

Kedves Károly, A helyzet az, hogy az emberek nagy többsége nem akarja, hogy kipukkasszák a véleménybuborékját.