Ehhez a Nyugathoz? (1.)

„Mottó: »Putyin azt követeli, hogy Magyarország lépjen ki a NATO-ból, amiről 1997-ben a magyarok népszavazással döntöttek. Sőt Putyin Orbánt is Moszkvába rendelte magához. A brüsszelező, a külföldi beavatkozásra máskor oly érzékeny kormány mégis mi a fenét csinál? A magyarok a Nyugathoz, és nem Oroszországhoz akarnak tartozni!!« (Szabó Tímea)

Nem, nem és nem. Hiába kaptad meg a friss napiparancsot a kiképzőidtől és a téged jó ég tudja, mivel zsaroló és sarokban tartó sötét oldaltól, a helyzet ennél bonyolultabb. Csak egy hozzád hasonlóan ostoba, szegény hülye látja így a világot.

S persze, ennyivel el is intézhetnénk Szabó Tímeát, aki nagyjából valóban ennyi törődést és odafigyelést érdemel.

De magunknak tartozunk annyival, hogy megpróbáljuk végiggondolni, ők, az a másik világ, az a másik bolygó, amelyet már sem érteni, sem meglátogatni nem akarunk, ők miért gondolják és mondják és cselekszik azt, amit gondolnak és mondanak és cselekszenek.

Ez a munka viszont nem intézhető el egy szabótímeai Facebook-bejegyzéssel. És annyival is tartozunk önmagunknak, hogy soha, de soha ne elégedjünk meg egy szabótímeai Facebook-bejegyzéssel, és soha, de soha ne gondoljuk azt a választóinkról, a honfitársainkról, imádott nemzetünk tagjairól, hogy ők megelégednének ennyivel, mert ennél többet, ennél bonyolultabbat úgysem értenének meg.

Nem. Ez a szabótímeai (márki-zayi, hadházyi, jakabi –  a sor vég nélkül és tetszés szerint folytatható) univerzum, melynek végtelensége a tubusnyi pirosarany, no és a definiálatlan és semmit sem jelentő »emberiség« szeretete, az »emberiség«, mint hivatkozási alap.”

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd