Megszületett a döntés: Olaf Scholz ismét indul a kancellári tisztségért – Boris Pistorius szabaddá tette az utat
Scholz és Merz összecsapása várható a német előrehozott választásokon.
A német Zöldek kormányra lépése az európai zöldpolitika végleges nagykorúsodásának bizonyítéka.
„Az utcai aktivizmus, a klímatüntetések, a demonstrációk kora nem múlt el, sőt egyre nagyobb szükség van rá. De mellé egyre inkább felzárkóznak az olyan megoldások, amelyek a jog eszközével, vagy a pénzügyi rendszeren keresztül kényszerítik ki az elkerülhetetlen kibocsátáscsökkentéseket.A klímaaktivizmus ma már nem csupán utcai protesztmozgalom, hanem a legkonzervatívabb intézményekbe is beférkőzik, és a saját céljaira használja azokat.
Zöldek a német kormányban
A zöld mozgalmak legnagyobb intézményes hekkje azonban kétségtelenül a német Zöldek bekerülése az Európa legnagyobb gazdaságát és az EU legerősebb tagállamát irányító kormánykoalícióba. A koalíciós szerződés példátlan mértékben gyorsítaná fel Németország dekarbonizációját: 2030-ra 80%-ra növelnék a megújuló energia részarányát, ideális esetben addigra a szén felhasználását 2040-re pedig a földgázét is kivezetik, 25%-kal növelik a vasúti teherszállítást, és minimum 15 millió elektromos autó lesz a német utakon. Európai szinten szorgalmazni fogják a repülés különadóját, illetve az EU-ETS rendszer kiterjesztését (pl. a közlekedésre és épületszektorra).
Minden jogszabálynak át kell majd mennie egy klímaértékelésen, hogy az abban foglaltak segítik-e a kormány klímacéljainak elérését. Mindennek levezénylése a Zöldek veterán társelnökének, az alkancellárság mellett a fajsúlyos gazdasági és klímaügyi szupertárcát irányító Robert Habeck feladata lesz.A német Zöldek ráadásul nem csupán Németországot formálhatják majd át: az európai színtéren is jelentős lökést adhatnak az ambiciózusabb klímapolitikai eszközök elfogadásának, számos olyasminek, amelyet korábban éppen az előző német kormány blokkolt (például az energiahatékonysági célszámok megemelése).
Hogy a kormányon lévő zöldek miként tudnak gyökeres változást hozni, arra példaként elég, ha ránézünk Ausztria zöld intézkedéseire a Zöldek 2020-as koalícióra lépése óta (klímajegy, karbonadó és visszatérítés, stb.), vagy a brüsszeli regionális kormány következetes törekvésére a városi mobilitás átalakítására. A zöld pártok 2021 végére az EU hét tagállamában tagjai az aktuális kormánykoalíciónak, az említetteken túl Belgiumban, Írországban, Finnországban és Luxemburgban, valamint legfrissebben az újonnan felállt bolgár kormányban, ahol a klímaügyekért felelős miniszterelnök-helyettesi pozíciót és a környezetvédelmi és vízügyi tárcát is megszerezték.A zöld politika 2019-től tapasztalható felívelésének eredményeként ma 100 millió európai polgárnak van zöldeket is a koalíció soraiban tudó nemzeti kormánya, nem beszélve azokról a további tízmilliókról Franciaországtól Olaszországon át Budapestig, akiknek regionális vagy városi kormányzatában vállalnak szerepet a zöldek.
A német Zöldek kormányra lépése az európai zöldpolitika végleges nagykorúsodásának bizonyítéka. A zöldekkel Európa-szerte számolni kell, tudják mit akarnak, képesek a hatalmat is megszerezni hozzá, és a hatalomban végre is hajtják, amiért oda akartak kerülni.”
Kép: MTI/AP/Pétrosz Karadjiasz