Választ kell adnunk arra, hogy a NER után hogyan állítjuk vissza a jogállamiságot.
„A 2020-as évek kihívása, hogy a liberális demokrácia modelljét megújítsuk, mert válságba került. A liberális demokrácia intézményközpontú szemlélete eltávolította az embereket a politikától, és olyan populisták előretöréséhez vezetett, akik ezt felismerve és kihasználva az elitellenesség álcája mögé bújva polarizálják társadalmainkat.
Ha konkrétan Magyarországot nézzük, itt is tetten érhetjük az intézményközpontúság kudarcait. A rendszerváltás után annyira felerősödött ez a szemlélet, hogy a legfontosabb kérdéseket politikusok helyett elsősorban nem politikai funkciót megvalósító intézmények döntöttek el. Ez az intézményközpontúság billent át aztán egy személyközpontúbb paradigma oldalára 2010 után – a legextrémebb szélsőségig. Nekünk úgy kell megújítanunk a liberális demokrácia modelljét, hogy közben nem térhetünk vissza azokhoz a kudarcokhoz, amik megágyaztak a mostani rendszernek. Ehhez szerintem kulcsfontosságú annak a belátása, hogy a közösségi élmény és (bizonyos mértékű) személyközpontúság fontos igény a politikára vonatkozóan, ez alapján kell továbbgondolni a liberális demokrácia modelljét. Politikai innováció nélkül
A jogállamisági kérdésekkel sokat foglalkoztam európai parlamenti munkám során is. Az általam elképzelt jogállamiságnak, egy az európai értékekkel összhangban álló, az európai demokráciákban illő berendezkedésnek kell lennie. Viszont ennél sokkal nagyobb a feladatunk. Választ kell adnunk arra, hogy a NER után hogyan és miként állítjuk vissza a jogállamiságot. Nem egyszerűen szakpolitikai programot kell ajánlanunk, újra kell gondolnunk az egészet: mit jelent egy átlagember életében a jogállamiság és annak hiánya? Milyen lenne egy ideálisan működő 21. századi jogállam? Hogyan reflektálunk a jogállam 21. századi kihívásaira?
Sokan azt gondolják, hogy ezekre válaszolni nem a politikusok dolga. Pedig de: az ilyen politikai filozófiai kérdésekről szóló vitákban a politikusoknak is aktívan ki kell venniük a részüket. Ilyen kérdéseket kell tudnunk megválaszolni, ha tényleg rendszerváltást akarunk.”
Szerinte a Magyar Péter körüli hype egy tünet, a Momentumnak pedig a végét jelentheti az EP képviselőinek tevékenysége.
Azért fontos a jogállamisági nyomás fenntartása, mert fékezi a putyini önkény kiépülését.
Mező Gábor szerint a rendszerváltás társadalmi nyertesei annak az elitnek a tagjai, „amelyik gond nélkül átmentette magát”.
A videós tartalmaknak a jövőben nagyobb teret enged a még most is piacvezető közösségi portál, avagy jön az újfajta Facebook-videózás!
A Momentum elnöke szerint „nem az a cél, hogy egymás torkát kettéharapjuk”.
Jó eséllyel úgy vélné, túl sok minden nem változott, csak kevesebb helyen lehet sétálni, és több helyen biliárdozni.
Idén június 12–15. között ismét a magyar filmet ünneplik Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban. A Magyar Mozgókép Fesztivál immár hagyományosan életműdíjakkal ismeri el a legjobbakat, akikhez kapcsolódóan számos alkotást is levetítenek majd.
Két választást is rendeznek hazánkban június 9-én, ezért fontos, hogy tisztában legyünk a határidőkkel és szabályokkal.
