Aranyember

„Surányi György egykori jegybankelnök volt az ATV Egyenes beszédének karácsonyi vendége. Bár Jézus születéséről nem esett szó, emlékezetesre sikerült a diskurzus. Jók ezek a leharcolt alakokkal készített beszélgetések, megerősítik az embert abban, kik azok, akiknek újbóli szereplésétől a Jóisten mentse meg a nemzetet.

Itt van például ez a Surányi ember, akinek legemlékezetesebb attrakciója az volt, amikor eladta a Magyar Nemzeti Bank aranykészletének zömét (65 tonnából hatvankettőt). Igaz, ez akkortájt, a Horn-korszakban nem keltett különösebb megütközést, szervesen illeszkedett a haza kiárusításába belefeledkezett »szakértők« munkásságába.

Aki azt gondolná, hogy emberünk most valamiféle magyarázkodásba fogott, nagyot téved. Az Orbán-kormányt kezdte el kóstolgatni.

»Szemfényvesztésnek vagyunk a tanúi, átmosta az agyakat a Fidesz, azt az érzetet kelti, mintha itt nem volna megszorítás« – magyarázta Surányi, aki szerint romlanak a hazai makrogazdasági adatok és az egyensúlyi feltételek. Ráadásul eközben a jegybank és a Pénzügyminisztérium között azon megy a vita, ki vigye el a balhét.

Mondhatta volna visszájáról is: akkor volt sikeres a magyar gazdaságpolitika, amikor eladták az aranyat, a stratégiai ágazatokat, két számjegyű volt az infláció és a munkanélküliség, a jegybank pedig százmilliárdokat fordított arra, hogy alacsonyan tartsa a forint árfolyamát. A legvégén meg behívták az IMF-et.

Orbán Viktor szemfényvesztő zsivány, sugallja Surányi. Úgy képes megszorítani, hogy közben jövedelmeket emel, munkahelyeket teremt, építkezik, beruház, sőt a multik harácsolását is korlátozza. Nem lesz ennek jó vége, huhogja az aranyember.”

Borítókép: Surányi György (Fotó: MTI/Rosta Tibor)