Hetvenhat éves magány

„Szörnyű, hogy ilyen nullkilométeres senkikkel töltöm egyre fogyó perceimet, ahelyett, hogy generációs társaim közül friss Esterházyt olvashatnék az ÉS-ben, Megyesi Guszti elküldené legújabb kéziratát, Boncz dumálna az autóban, s egy államtitkár szeme alá nyomna bélyeget, közben hallgatnánk Radics Bélát, Balázs Fecót, Dinnyés Jóskát, Illés Lajost, Cseh Tamást és Orszáczky Jackie-t, Cserháti Zsuzsi improvizálna, Jávori Vili dobolna, Kocsis Zoltán zongorázna és vezényelné magát, Fehér Gyuri forgatna valahol, s kétszer csengetne a Hegedűsben, hogy adjam vissza Fritz Lang néma Siegfriedjét, Venczel Vera forgatná az ártatlan szemeit, Papp Vera Angi Verát tanítana, Somló bohóckodna, Bujtor verekedne, mint Bud Spencer, Ötvös Csöpi, Lennie és Bromden, az Indián, Mansfeld Péter és Bauer Sándor beleszippantana a szabad levegőbe, Polgár László nyitná a hetedik ajtót, Kishonti Ildikó dúdolgatna egy sanzont, Gyulai Pista közvetítve futna, lapozgatnám Benkő Laci Lexikonját, hozzá Mihályt és Kóbort, nézegetném Lehoczki Karcsi új rajzát, kontrollálván a szájber gyereket egy Andrassew sámlin, s feldobná mindezt Déri, amint interjúzik bárkivel, hallgatnám vele Albertet, Göröcsöt vagy Varga Zolit, amint elmesélik bármelyik góljukat, Kozma Pici megvárná, amíg átmehet, Wichman főzne, Székhelyi szavalna, Rajk Laci tervezne valamit, Sax mattolna egy oroszt, Péli Tamás megfestené a cigánykaravánt, Schiffer Pál folytatná a Cséplő Gyurit, Karinthy Marci a családját, Katona Jani hazaszólna, hogy hány éves a gyereke, Usztics Matyi mondaná az urának, Tibinek, Bajor Imi Gyulának és az Ottónak, a Tóth Ottónak, Kaszás Attila ránk mosolyogna az ezredik padlásról, Bódy Gábor és Hajnóczy Péter számonkérné a negyvenet, Szakácsi Sándor elvinne egy popfesztiválra, Kálmán László magyarázná a neveinket, Móna lóra kapva mentené az öttusát, Baló örökké kételkedő szemeivel a Tények könyvét nézné szomorúan, Baksa Soós állna a lámpánál, zöld, sárga... hamarosan mi sem.”

Fotó: Farkasházy Tivadar, Facebook