Kapitány, ó, kapitányom!

„Sokak számára felejthetetlen alkotás a Holt költők társasága című film, melyben többek között Robin Williams játszik briliánsan, de akkor az azóta sajnos már elhunyt színész még nem tudhatta, hogy Gyurcsány Ferenc és Márki-Zay Péter újrajátssza a film egyik híres jelenetét, amikor kapitánynak nevezik Robin Williamst. A mostani baloldalon azonban nem volt rest a jugoszláv verziót elénk tárni, hiszen hazánkban ilyen az, amikor két kommunista dudás nem fér meg egy csárdában, és egymástól igyekeznek elmarni a nem létező, ám annál jobban vágyott kormánypálcát. Gyurcsány az utóbbi időben többször gúnyosan kapitányának nevezte Márki-Zay Pétert, aki ezt ideges hőbörgéssel utasította vissza, hiszen érezte a lekicsinylő tónust, melyet a levitézlett szemkilövető engedett meg magának bódulatában vagy akár józanságában. A probléma azonban vélhetően nem ilyen egyszerű, hiszen a nemzet dögkutainak gazdái láthatóan nehezen boltolják le egymás között, hogy ki is a szemétdomb valódi királya és mi a terv a következő hónapokban.

Azt már régóta tudjuk, hogy Gyurcsány Ferenc vörös koronája szinte odaégett az őszödi böszme homlokára, hiszen megfelelő kvalitás, tökéletes mértékű  gonoszság, valamint gyurcsányi kíméletlenség híján a magát demokratikus ellenzéknek nevező liberálkommunista fertő nincs megáldva rajta kívül olyan vezetővel, aki a szokásos demagóg köpködésen kívül másra is alkalmas. Gyurcsányról tudjuk, hogy igen jól tudja keverni a kártyákat, ugyan közel sem tökéletesen, de a köréje gyűlő gittegyletből még így is magasan kiemelkedik.

Zajos Peti azonban láthatóan erősen belezavart a képbe, bármekkora tulok is, és hiába beszélünk tervekről, húzásokról, azt kijelenthetjük, hogy Márki-Zay bizony szálka a kígyózó kígyók és a prímszámok koronázatlan elvtársának a szemében. Mert hiába látható, hogy a baloldal egy tervet követ, az is bizonyossá vált néhány hónap alatt, hogy bizony közel sincs egység az orbánfóbiás társaságnál, a kormányt leszámítva egymást utálják a legjobban, ahogy kommunistáéknál ez amúgy lenni szokott. Gyurcsány pedig megfáradt májkapacitásával még mindig uralja a terepet, hiszen amikor olyan embereket kell legyőznie, mint Fekete-Győr András, Tóth Bertalan, Karácsony Gergely és Jakab Péter, akkor két feles közt csak nevet egy nagyot és csuklóból megoldja a problémákat. Úgy tűnt, hogy ez lesz Márki-Zay Péter sorsa is, aki mostanában már szinte naponta járatja le magát és a saját csapatát, de a helyzet még tartogathat meglepetéseket. Márki-Zay pedig közben, ha éppen nem trágyával etetett és sötétben tartott gombáknak nevezi a fideszeseket, akkor leostobázza és idiótának kiáltja ki őket igen frappánsan, miközben igazi huszárvágással azt várja tőlük, hogy szavazzanak rá 2022. áprilisában. Ilyen tehát a kapitány, akit Gyurcsány nevezett el így láthatóan gúnyosan és lekicsinylően, az önmagát imádó Zajos Petinek pedig ez félelmetes balhorog volt, amit most ki is kér magának.”