Kabul rózsája

„Szóval én egyszerűen nem hiszem el ezt.

De nem SZT kikezdhetetlen erkölcsi integritása és megkérdőjelezhetetlen hazaszeretete miatt, hanem mert makacsul él bennem a hit (illúzió?), hogy azért kamaszkorom legszebb nyara, legszebb álma, Amerika egyszerűen nem tarthat itt.

Úgyhogy én a magam részéről ezennel elhessegetem magamtól ezt a lehetőséget, így pusztán saját szórakoztatásom miatt játszom el a gondolattal, vajon mi történne, ha kiderülhetne, hogy mégis.

Mi lenne a következő lépés, ha mondjuk előkerülne SZT CIA-s SZT-tisztjének, kapcsolattartójának, mifenéjének a neve, személye?

Például lemondana SZT?

S lehet-e egyáltalán képviselő az, aki egy másik ország titkosszolgálatának embere?

Nyugaton számos országban az sem lehet semmilyen befolyásos pozícióban, aki kettős állampolgár. (Márki-Zay Péter például kanadai is, esküt tett az angol királynőre, hát nem furcsa? Pár éve a jobbikosok, élükön azzal a mára brüsszeli csinovnyikká előlépett Gyöngyösi Mártonnal, még listázni akarták a zsidókat a parlamentben, azzal összefüggésben, hogy melyiküknek van izraeli állampolgársága is, most fel sem merül bennük ez a kérdés vajon?)

Mindegy, persze.

Hiszen SZT-ről úgysem fog kiderülni semmi, nyilván. Úgyhogy ezek afféle felesleges képzelgések csupán, ostoba kérdések.

Kabul rózsájával nem az a (legnagyobb) baj, hogy CIA-ügynök. Hiszen nem lehet az. Hanem a jelleme. Az a baj ővele. És azon úgysem segíthet semmi sem.”