>>Pedig egészen bizonyos, hogy teljesen hétköznapi ember volt, olyan, mint bármelyikünk. Az apostoli levelek így tanítanak erről: „Emberekhez hasonlóvá lett, és magatartásában is embernek bizonyult” (Fil 2, 7.), sőt „hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben” (Zsid. 4, 15.). Jézus is evett, aludt, ürítkezett, mint bárki más, és ép fiatal férfiként nyilván volt libidója is. Az a legvalószínűbb persze, hogy a júdeai vándortanító csakis nőket kívánt meg, és tőlük is megtartóztatta magát. De kizárható, hogy nőkre és férfiakra is vágyott? Esetleg, hogy csakis férfiakra irányultak a vonzalmai?<<
Krisztus valóban emberré lett érettünk és felvett ezzel együtt mindent, ami emberségünkkel kapcsolatos. DE, ez nem jelentette azt, hogy közben isteni természete “felszívódott” volna emberi természetében! Iteni természete szerint, mely uralta emberi természetét – miért is kívánt volna nőt (vagy Balavány szerint akár férfit), mikor a Szentháromság belső közösségének egyik személye? Ez legfeljebb akkor lehetne igaz, ha Jézus Krisztust csak egy embernek tekintjük – és valójában Balavány pont ezt teszi azzal, amit mond.”