„Jelen történetünk színhelye az óceán túlpartján elterülő, kecsegtető ábrándokkal hívogató Amerika. Történt ugyanis, hogy az Amerikában őshonos Black Lives Matter mozgalom képviselői előrukkoltak azzal az ötlettel, hogy a szervezetük támogatói legyenek szívesek bojkottálni a »fehér üzleteket« a karácsonyi ünnepek alatt, ezzel is támogatván a fekete közösséget.
Na most az első kérdés, ami felmerült bennem az ötlet hallatán, így szól: mi a fészkes fene az a »fehér üzlet«? Vajon az üzlet tulajdonosainak kell-e eme hamvas bőrszínnel rendelkezniük a diszkrimináció érdekében, vagy elég, ha csak az alkalmazottak többsége teszi? És mi történik olyankor, ha az üzlet tulajdonosa történetesen fehér, de több fekete polgár is áll az alkalmazásában?
Azt hiszem, hogy nem árulok el nagy titkot; ha a céget birtokló személynek nincs pénze, akkor az alkalmazottainak sincs. Ha a fehér tulajdonostól megvonjuk az egyetlen bevételi forrását, képtelen lesz kifizetni az esetlegesen fekete alkalmazottat is. Egyébként mi van abban az esetben, ha a cég tulajdonosi lapján egy házaspár neve szerepel, amelynek az egyik tagja fekete, a másik pedig, igen, fehér? Ezen kivitelezhetetlen logikai bukfenceket tartalmazó példákat még napestig lehetne sorolni, a kérdés minden esetben adott: hogyan teljesítsük a felhívást?
Be kell vallanom, engem rettenetesen felháborít ez az ötlet, sőt, igazából talán nem is az idea maga, hanem az azt övező hatalmas néma csend. Miért nem hallom a hangját a jogvédőknek, a különböző emberi jogi szervezetek önkéntes ügyvédeinek, az Instagramon jóemberkedő gazdag nyugati színésznőknek, a rasszizmus és diszkrimináció ellen küzdő Social Justice Warrioroknak, amikor egyesek deklaráltan listáznának üzleteket pusztán a tulajdonos bőrszíne alapján? El tudjuk képzelni, hogy mi történne itt, ha a fehérek álltak volna elő hasonló ötlettel?
Hiszen azt leszámítva, hogy a felvetés nevetséges, érthetetlen és kivitelezhetetlen, mondjuk ki nyíltan – rasszista is.”
Fotó: Robin Pueyo / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP