Ha azonban keresztény politikus létére tevőlegesen hozzá szeretne járulni a házasság intézményének erodálásához, fogalmának kiüresítéséhez, és a lelkiismerete sem dörömböl emiatt nagy erőkkel, akkor legalább annyit tegyen már meg, hogy leveszi magáról a vastagbetűs »én vagyok a hiteles keresztény« címkét. Tényleg csak azért, mert ő maga emlékeztetett a minap: vallása tiltja, hogy hazugsághoz adja a nevét.
De itt van közben nekünk ez az »#ugyanaz a szeretet« kampány is az úgynevezett »szivárványcsaládok« mellett – amiért egyébként elismerés illeti az LMBT-lobbit, mert ők aztán tényleg folyamatosan »jelenlévővé és tevékennyé« teszik »közösségüket« mindenütt. Amikor azonban a kampány lelkes támogatójaként a „progresszív teológus” felteszi a kérdést, milyen vallás lehet jogosult arra, hogy elvitassa a homoszexuális »szülőktől« a saját gyermeket, akkor talán joggal sejtjük, hogy egy óvatlan pillanatban a progresszió felfalta a teológust.
Eltekintve ugyanis attól, hogy a Teremtő az igen kifinomult érzékenységgel és végtelen bölcsességgel megalkotott világból valamiért eleve rendszerszinten kihagyta a homoszexuálisok szülővé válásának lehetőségét, a vallás természetesen semmit nem vitat el senkitől, hanem felkínál egy utat, elég jó referenciákkal. Tagadd meg magad, vedd fel a kereszted, kövess engem, és örök életed lesz – nehéznek nehéz, de mégiscsak Jézus Krisztus ígérte, aki aztán személyesen fölment a Golgotára.”