Teljes agyhalál – Kritikánk a transznemű történetről, ami Cannes-ban fődíjat ért

A mai filmekben a néző arcába tolják a gender-propagandát. Ezek már nem filmek, hanem érzékenyítő tréningek. És elvárják, hogy még fizessünk is érte...

A Lovasíjászra kétszer váltottam jegyet. A Jokerre háromszor. Valószínűleg tök átlagos az igényszintem a filmeket illetően. Mivel a filmkészítés iszonyat drága műfaj, ezért az olyan átlagemberek számára kellene bekalibrálni, akiknek átlagos a befogadóképességük, és nem a marginális ízlésű-világlátású elborult elmebetegek számára. Lehetséges olyan filmeket készíteni, amik nem ostobák, nem gagyik, van valami rendkívül fontos mondanivalójuk, amit teljesen közérthetően képesek átadni anélkül, hogy azt primitív sulykolással igyekeznének beleverni a nézőbe. Meg lehet csinálni, ezt lehetséges teljesíteni. Mindenki felelős, aki a világot az elmebetegség irányába tolja, szándékosan. Mindenki felelős, aki az embereket megrontja, az emberi minőséget lezülleszti, lebutítja - legyen az illető bármilyen pozícióban. Mindenki felelős, aki mocskol, megaláz, elaljasít, bűnbe ránt, megőrjít, felbőszít, "kihozza az állatot" másokból. Mindenki felelős, aki ellopja a minőséget, tönkreteszi az értékeket, leköpi, besározza azt, ami szent, aki "azt képzeli, hogy megváltoztathatja a törvényeket és az időket" (írja Dániel próféta az antikrisztusról). Senki sem moshatja a kezét, és senki sem mondhatja azt, hogy nem csinált semmi rosszat. Péld 6,12-15 Haszontalan ember, hamis férfiú, a ki álnok szájjal jár, A ki hunyorgat szemeivel; lábaival is szól, és ujjaival jelt ád. Álnokság van az ő szívében, gonoszt forral minden időben, háborúságot indít. Annakokáért hirtelen eljő az ő nyomorúsága, gyorsan megrontatik, s nem lesz gyógyulása.

Azok a horrorfilmek, amiket ifjúkoromban láttam, amiben egy maréknyi embercsoport akarja túlélni a zombitámadást, kezdenek valóra válni. Nem is kell ide filmet forgatni, ez a valóság.

Kérem szépen, ez a szar egy világos magyarázata annak - az egyébként is világosan látható - tendenciának, hogy agybeteg ideológiák éppannyira képtelenek önálló gondolatokat, magas művészetet produkálni, mint nézhető és élvezhető műveket. Se ötlet, se gondolat, se magas ideák vezette szellemek: csak a fekália turkálása. Ahogy itt a magyarázat is az "átírási kényszer" nevű agybetegségre is: képtelenek bármiféle önálló művet kiizzadni magukból a nyomorultak. Pláne olyat, ami időtálló, tisztelhető, szerethető.