„Sokan figyelnek Márki-Zay Péterre, amióta a kiszámíthatatlan ellenzéki széljárás felszínre dobta. Károlyi Mihály juthat eszünkbe róla, aki szintén kereszténynek mondta magát, miközben kommunistákkal barátkozott. Ma még nem tudhatjuk, sikerül-e Márki-Zaynak a hatalom csúcsára jutni, hogy azután − miként Károlyit, úgy őt is − félreállítsák a barátai, de sok mindenben máris a »nagy előd« örökébe lépett. Gond nélkül mond zöldségeket és keveredik állandóan ellentmondásba önmagával.
A hódmezővásárhelyi polgármester szerepléséről eszünkbe juthat, hogy 1919 elején, amikor a csehek már katonai akciókat hajtottak végre magyar területek ellen, Károlyi a Nemzeti Tanács ülésén kijelentette: »Ha bárki betör, tiltakozunk ellene, fölemeljük óvó szavunkat és apellálunk a világ művelt népeinek ítéletére, de fegyvert nem szegezünk ellenük.« E művelt népeket a vörös gróf a »művelt Nyugaton« vélte felfedezni (Márki-Zay is folyton nyugat felé pislog). Amikor néhány hónappal később emigrált, már nem a világ művelt népeit emlegette, hanem gyújtó hangú beszédekben állt ki Magyarország területi integritása mellett, holott korábban éppen ő nem állt ki az integritás védelme mellett.
Eszünkbe juthat az is, hogy az Ausztriában tartózkodó Károlyit hamarosan megtalálta Masaryk csehszlovák elnök menedékjoggal összekapcsolt meghívása, és ő élt is a lehetőséggel. Masarykkal és Beneš külügyminiszterrel szépen egymásra találtak. Azon mesterkedtek, hogyan lehetne megbuktatni Horthy Miklóst és leszereltetni a Nemzeti Hadsereget. Idegen csapatok bevetésétől sem riadtak volna vissza, csakhogy elérjék céljukat.
Károlyi nem volt nagy formátumú politikus. Ezt arról a politikusról is el lehet mondani, aki a mostani, alagsori balliberális ellenzék zűrzavaros világából emelkedik a »magasba«. Látjuk, hogy Márki-Zay mindent megtesz és bevet a felszínen maradásért. Újabb és újabb meghökkentő kijelentésekre ragadtatja magát, talán a Gábor Zsazsa-féle bölcsességből kiindulva, mely szerint mindegy, hogy mit, csak beszéljenek az emberről.