Hülyének lenni

„»Kisfiam, hülyének lenni a legkönnyebb!« – hangzott el gyakorta nagypapám szájából az örök igazság, amit aztán apám is tovább vitt s orrom alá dörgölt minden alkalommal, amikor lustaságomat valamely képesség hiányával próbáltam leplezni, mondjuk »azért nem csinálok szódát, mert nem tudom, hogy kell«.

Később aztán én vittem tovább a családi hagyományt a saját fiaim felé fordítva fegyverként ezt az igazságot, de most, idősödve kell rádöbbennem, tévedésben éltünk idáig. Nem, hülyének lenni nem könnyű. Olyan hülyének lenni pedig, mint Karácsony Gergely főpolgármester úr, embert próbálóan nehéz.

A főpolgármester úr alapvetően lusta, ezt tőle magától tudjuk. Ez eddig rendben van, persze más kérdés, hogy aki annyira lusta, mint ő, miért akar politikus lenni. Feltehetőleg azért, mert azt hiszi, ha nem ért semmihez, akkor politikusnak még jó lesz. (Mégiscsak jobb, mint autót fényezni, copyright by Gy. F.) Igen ám, de a főpolgármester úr ideggyenge is meg törékeny lelkületű, olyan mimózaféle alkat, akinek nem való az ilyesféle adok-kapok meg iszapbirkózás, az urban legend szerint azért is lépett vissza a miniszterelnökjelölt-jelöltségtől, mert az utolsó napokban már nem bírta a nyomást, annak is leginkább azt a részét, hogy mindenféle kiderül róla.”

Nyitókép: Mandiner Archív