Vannak röghöz kötött ideológusok, mint Gulyás Márton, és szabad emberek, címke nélkül, mint Wahorn.
„Vannak ugye, a lázadók. Mindig is akadtak olyan emberek közöttünk, akik valamilyen oknál fogva – a fő ok persze szinte mindig a gyerekkori traumák körül keresendő – boldogtalanok, ezért hadat üzennek a társadalomnak. A lázadók egy része forradalmárrá lesz, köztük tekintélyes számban találunk tömeggyilkosokat, hiszen ha az egyéni nyomorúság párosul a társadalmi megváltás mítoszával, nincs megállás.
De vannak másfajta lázadók is, idegen szóval nonkonformistának nevezzük őket. Ők nem törnek senki életére, nem akarják a társadalmat a saját képükre formálni. Egyszerűen nem érzik jól magukat abban a közegben, ahol élnek, ezért a maguk eszközeivel lázadnak ellene. Ha művész az illető, akkor például papírrepülőket hajtogat, amelyek hajszálpontosan olyanok, mint más papírrepülők, csak éppen péniszük van. Hülyeség, ostobaság – mondhatná prűd énünk, csakhogy az efféle művészeti akciók nem öncélúak, pontos lenyomatot hagynak az időben a poshadt, szürke és becstelen Kádár-korszakról is.
Wahorn András (a papírrepülők ura) ma már szeretettel tekint egykori provokációira. Nem tagadja meg akkori önmagát, de úgy érzi, más ember, mint a 70-es, 80-as évek fordulóján, amikor az A. E. Bizottság nevű zenekar frontembereként jelentette be, hogy már megint itt van a szerelem. Tette mindezt a szabadság jegyében, amely szabadsághoz változatlanul ragaszkodik. Ezek a részletek úgy derültek ki, hogy Gulyás Márton meghívta Wahornt Partizán című beszélgetős műsorába. A szabadszájú, de roppant sármos és lebilincselő előadót Gulyás úgynevezett kényes kérdésekkel is szembesítette. Megkérdezte például, hogy miért mondta azelőtt, hogy ha valaki hívatlanul meglepné mezőszemerei házában, és elvinne onnan valamit, habozás nélkül lelőné? Wahorn finomította a képet, azt mondta, hogy csak abban az esetben tenne ilyet, ha az illető az ő vagy a családja életére törne. Szó szót követett, és máris a cigánykérdés körül folyt a szó; a vita hevében Gulyás rasszizmussal vádolta meg Wahornt. Mindezt azért, mert a zenész-képzőművész szerint vannak cigány tulajdonságok, Gulyás szerint meg nincsenek. »A cigányok« – nem mondhatsz ilyet, idézte fel ideológiai kiskátéja egyik fő fejezetét a műsorvezető, minden embert önmagában kell megítélni. Persze, válaszolta Wahorn, de akkor szerinted »a németek« nem szorgalmasak? Minek ilyeneket mondani? – replikázott Gulyás. Mire Wahorn: azért, mert ez az életünk.”
Nyitókép: Partizán YouTube-csatorna
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Hallom az este arról hazudtál, hogy a ti programotok 140 oldalas lesz és készül.
Igen, ez is kötelező olvasmány, már persze ha nem vagy agyhalott tisza-szektás, és/vagy rohadék propagandista vagy „politikus” ugyanott.
Indul a nemzeti petíciós ívek postázása, március végéig várják vissza a kitöltött íveket.
A biztonságpolitikai szakértő szívesen leülne vitázni bárkivel, de eddig még nem hívták.
Még hogy nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni... Az ember egy kis időre elfordítja vigyázó szemeit az uniós birodalmi központról, erre ott az üvegkalickákban már ismét feltalálták a spanyolcsizm… spanyolviaszt. Most épp a Demokráciapajzs fantázianevű kezdeményezéstől dobtam egy hátast. Demeter Szilárd írása.
A véleménynek ára van. Rasszizmus, megfélemlítés és gyűlölet. A következmények pedig már nem csak szavak: ellehetetlenítés, fenyegetések és állandó nyomás. Mikor vált a megfélemlítés a baloldal egyik legfőbb politikai eszközévé?
Maja Trux szabadon engedéséért szerveznek tüntetést több német nagyvárosban.
Nem kapkodnak a ötkarikás jegyek után Milánóban, akciózni kényszerülnek a szervezők, ráadásul egy súlyos baleset is borzolta a kedélyeket a megnyitó előtt. Íme, a téli olimpia magyar indulói!
