Közeledik október 23.

„Két tábor van. És választanunk kell, melyik oldalon állunk, ha az országot idegenek akarják a hatalmukba keríteni, ha belső árulóink vannak, és a nemzetet létében fenyegetik.

Az ember lehet áruló, de hűséges is maradhat a hazájához.

Igen, ilyen egyszerű a történet. Lehet szövegelni, ideológiát gyártani, finomkodni, csak amikor ember kell a gátra, a dumagépek mindig eltűnnek, és maradnak a nem selejtesek. Ők a történelem kovászai, nem azok, akik csak pofáznak. Azoknak a neve marad fent, akik bátran szembenéznek a tankokkal és a bankokkal. Akik nem kifogást keresnek, hanem teszik a dolgukat.

Apám és nagyapám is nemzetőr volt 1956-ban. Nyilvánvaló, hogy én sem lehetek kommunista vagy liberális (nem is lettem). Én is vívom a harcom, még ha nem is fegyverrel, hanem klaviatúrával. Ha úgy alakul, persze fegyverrel is, ahogyan az őseink. Bármit megteszek, csak legyen magyar a Kárpát-medencében száz év múlva is.

Ezt az idézetet a képpel Pongrátz Gergely emlékére készítettem.

Nyugalom. Nem veszett el a magyar a magyarban. Soha nem is fog elveszni. Nem lesz villanyoltás. Gergely bácsi és az 56-os nemzedék elment, de a harc folytatódik.

1956 kötelez.

Nem felejtünk!!!

Szombaton MINDENKI jöjjön el a Békemenetre, aki el tud jönni. Tegyünk valamit együtt a hazánkért!

Én ott leszek.”

Nyitókép: Facebook