Orbán Viktor, gyere ki!

„Összeszámolni is alig tudták, annyi szavazat érkezett a semmire. Nagyjából ennyiben foglalható össze mindaz, amit előválasztás címén előadott a szedett-vetett ellenzék az elmúlt napokban. Mit láthatott a kívülálló? Először is, a vártnál többen hagyták magukat megbolondítani, és túl sokan hitették el magukkal, hogy akár Dobrev Klára, akár Márki-Zay Péter gyógyírt hozhat személyes kudarcaikra, enyhítheti sértettségüket, elfojthatja löttyös indulataikat. De szerencsére jóval többen tették föl maguknak az egyetlen kézenfekvő kérdést: nem mindegy?

Nem terhelném túl olvasóim fantáziáját a már előzőleg kukába dobott önjelöltek virtuális megidézésével, de képzeljük el a mostani álverseny két befutóját kormányfőként. Józanul gondolkodó ember nem tudja, sírjon-e vagy nevessen már csak a puszta tényen, hogy egyáltalán felmerült annak ötlete, ilyenek vezessék ezt a sokkal jobb sorsra érdemes országot. Pedig az igazi mércével még meg sem mérték őket, de így is látszik, hogy a tyúkólat sem érdemes rájuk bízni, nemhogy a hazánkat.

Abból, amit egymás fejéhez vágtak, amivel próbálták a másikat lejáratni, ellehetetleníteni, hónapokig megél a jobboldali média. De a legbántóbb, hogy gátlás nélkül lerántották a leplet arról a szemenszedett hazugságról is, amit idáig összefogásnak becéztek. A kölcsönös vádaskodásból kiderült, hogy nagyon jól ismerik egymást, mindent tudnak a másik viselt dolgairól, nagyon jól tudják, mindegyikőjük alkalmatlan a miniszterelnökségre, de a koncért, a pénzért és a hatalomért eljátsszák választóik előtt ezt az idétlen színjátékot.”

Fotó: MTI/Kovács Tamás