Levél Semjén Zsoltnak és Kovács Zoltánnak

„Még azt a Facebook-posztomat is lájkoltátok, amiben ironikusan próbáltam szemléltetni, hogy az Állatok Világnapját halott, kitömött állatokkal (lásd még: Vadászati Világkiállítás) ünneplitek. Nem veszitek észre, pedig az utókor úgy emlékszik majd rátok, mint az utolsókra, akik azért öltek állatokat, hogy aztán valami durva perverziótól vezérelve kipreparálva mutogassák őket gyerekeknek. Az utolsókra, akik a fél méteres hideg acélra rámarkolva próbálják megélni férfiasságukat. Az utolsókra, akik az állatok világnapján mozdulatlanságba dermedt, élettelen, horrorkiállítással kampányolnak.

Üldözöttnek és elnyomottnak állítjátok be magatokat, miközben önkényesen döntötök arról, hogy melyik állat éljen tovább és melyik múljon ki általatok. Csakhogy egy lassan pusztuló világ utolsó képviselői vagytok. Egy olyan világé, amelyben a férfi nem a kozmosz része és továbbteremtője, mint az »ősi« Upanisadokban, hanem a teremtés koronája, a természetet ura és leigázója. Ez a világ azonban a végét járja. Az ego helyébe már az eco, vagyis a dölyfös énkép helyébe a természet lépett. És még csak észre sem veszitek ezt az önbizalomtól duzzadó pöffeszkedésetekben.

Hiába vezénylitek ki a gyerekeket a kitömött állatok kiállítására, nem tudjátok becsapni őket. Azt gondoljátok, befolyásolni tudjátok a fiatalokat, csakhogy ők maximum tapasztalatlanok, nem hülyék. És egyszer még számon fogják kérni rajtatok ezt a Vadászati Világkiállításnak nevezett közpénz- és állattemetőt.”

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd