Mi lesz azokkal, akik nem akartak ellenzéket váltani?

„Márki-Zay Péter megnyerte az ellenzéki előválasztást, így ő indulhat el miniszerelnök-jelöltként Orbán Viktorral szemben a jövő tavaszi parlamenti választáson. Márki-Zay győzelmét a politikai elit és az elemzők nagy része és ő maga is ellenzékváltásként értékelte, amelyben egy, a rendszeren kívülről érkező jelölt futott be győztesként. A hódmezővásárhelyi polgármester sikere valóban átalakíthatja a mögötte álló pártok működését, de hogy hogyan, arról egyelőre több a kérdés, mint a válasz. A miniszterelnök-jelölt személyének viszont valójában kisebb jelentősége van a választás szempontjából, mint bárki gondolná.

Magyarországon nem közvetlenül választják a miniszterelnököt, ezért a jelölt megnevezése inkább politikai iránymutatás, mint egzakt döntés. Többnyire ő áll a lista élén, és a parlament – a megalakulását követően – jó eséllyel őt választja meg. Ebből a szempontból a kormányfőjelöltnél sokkal fontosabb az, hogy a választáson a pártok milyen összetételben indulhatnak el a 106 egyéni körzetben a már korábban lezárult előválasztás alapján.

Az látszik, hogy a hatpárti ellenzéki összefogás legnagyobb pártja a Demokratikus Koalíció lett, így Márki-Zay a győzelmével Dobrev Klára felett nem feltétlenül váltja le a régi ellenzéket, inkább valós súlyán kezeli azt.

Karácsony Gergely értelmezése az volt az első forduló után, hogy Magyarországon az ellenzéki szavazók egyharmada a 2010-es fideszes hatalomátvételt puccsként élte meg, és az előtte lévő időszakhoz szeretne visszatérni, némi revanssal kiegészítve. Az ellenzéki szavazók kétharmada viszont nagyjából annyira vágyik a 2010 előtti időszak elitjére, mint a jelenlegire. Előbbi csoport jellemzően a DK-ra szavaz, utóbbi a többi ellenzéki pártra. Ez az egyharmad-kétharmad felállás nagyjából tükröződik a pártok és a miniszterelnök-jelöltek eredményében is.

Nem annyira a régi ellenzék leváltásáról van tehát szó, mint inkább a súlypontok áthelyezéséről.”

Nyitókép: Előválasztás 2021 Facebook-oldala