„Az előválasztás során állítólag meglepetésszerűen visszalépett Karácsony Gergely – helyére Márki-Zay Péter került. Maradt tehát két jelölt, Dobrev Klára és Márki-Zay Péter – állítólag közöttük dől el, ki nyeri el a miniszterelnök-jelölti címet az úgynevezett összellenzéki politikai közösségben. Azonban a jelek szerint kimaradt az ellenzéki alternatív valóságból – az előválasztásba beleszerelmesedve – egy jelentős politikai probléma, amelynek köszönhetően a rendszer csak egyféle eredményt képes produkálni. Elemzés, sőt, jóslás következik. Ebből pedig azt is megtudhatjuk, mit jelent és ki lesz a »Prügelknabe«.
Egy jó elemzés megírásához számok, linkek, sőt, sok idézet is szükséges – ebben most megígérjük kedves olvasóinknak, a lényegre szorítkozunk, s azon belül is a legfontosabbakra. (Már csak azért is, mert meg óhajtjuk őket olvtársnak tartani, ami nem kis szó ebben a vérzivataros médiahelyzetben.)
Nos, az előválasztás, mint »politikai innováció« egy olyan fogalom, amely a magyar politikai és médiatérben érdekes gellert kapott. Most munkahipotézisként elfogadjuk, hogy az előválasztás az ellenzékben legitim. Két előképe van: az amerikai politikai rendszerből is ismert előválasztás, továbbá a magyar kétfordulós választási rendszer. Ennek ötvözetéből alakult ki, ugyanakkor a sajátos magyar szokás erre is érvényes lett, miszerint amikor átveszünk egy intézményt, általában a külföldi példa negatívumait ötvözzük a magyar problémákkal. Az amerikai előválasztás ugyanis egy bipoláris rendszerben létezik, mindkét politikai erő csinálja. Itt csak az egyik, ám abból a töredezett.”