Az ellenzéki győzelem destabilizálná Magyarországot

„Az egymással marakodó baloldali politikusok, ha még kormányt is tudnának alakítani, egy esetleges parlamenti többség megszerzése után, olyan instabil politikai helyzetet váltanának ki Magyarországon, mint amit több környező országban is láthatunk. Románia példája jól mutatja: beláthatatlan következményei lehetnek egy sokpárti koalíciós kormány jelentette instabil helyzetnek. Keleti szomszédunknál összeomlott a koalíció, elszabadultak a rezsiárak, sorra gyulladnak ki a kórházak, sikertelen az oltási program, már a betegeket sem tudják ellátni. Az Orbán Viktor mögött álló jobboldal ezzel szemben egységes és politikai stabilitást biztosít az országnak, amelynek köszönhetően Magyarország gazdasági és társadalmi erősödése is dinamikussá vált az elmúlt évtizedben. Mindezt bizonyítja, hogy idén például a régióban nálunk lesz a legmagasabb a gazdasági növekedés. 2022 tétje tehát az lesz: a gyarapodást vagy a marakodást választja-e a többség.

A politikai stabilitást alapjaiban befolyásolja egy országban, hogy kormánya mögött mekkora parlamenti többség van, koalíciós kormány van-e, vannak-e kormányválságok, gyakoriak-e az előrehozott választások stb. A nemzetközi tapasztalatok alapján elmondható, hogy azok az országok, ahol többpárti koalíciós kormányok vannak hatalmon, sokkal instabilabbak azoknál, amelyekben egy, legfeljebb két párt alkotja a regnáló kormányzatot. A többpárti koalíciók esetében a pártok közti folyamatos egyeztetések és pozícióharcok legtöbbször az adott kormány politikai cselekvőképességét is negatívan befolyásolják, amik az elmúlt években több ország esetében is kormányválságot, vagy egyenesen a koalíciós kormány bukását eredményezték.

A koalíciós kormányzásból fakadó politikai instabilitás jellemezte például az elmúlt napokat Ausztriában, ahol a két évvel ezelőtti Ibiza-videó okozta botrány után ismételten kormányválság alakult ki, amely során egy 2016-os korrupciógyanús ügy miatt kellett távoznia a kancellári székből Sebastian Kurznak. Az Osztrák Néppárt vezetőjének a kormánykoalíció másik tagjaként tevékenykedő zöldpárti politikus, Werner Kogler alkancellár nyomására kellett távoznia, miután az kétségbe vonta Kurz politikai cselekvőképességét. Kurz utódja végül Alexander Schallenberg volt külügyminiszter lett, így az országban sikerült elkerülni az előrehozott választások kiírását, a kialakult helyzet azonban így is instabil helyzetet eredményezett.

Romániában két éven belül már a negyedik kormány alakulhat meg a következő hónapokban, miután október 5-én a román parlament alsó- és felsőháza is megszavazta a bizalmatlansági indítványt Florin Cîțu román miniszterelnök ellen. Az eredetileg a PNL, az USR-PLUS és az RMDSZ által alkotott kormányban azután alakult ki koalíciós válság, hogy Cîțu az USR-PLUS tiltakozása ellenére döntött egy közel tízmilliárd eurós fejlesztési program megvalósításáról, az ez ellen leginkább tiltakozó, USR-es Stelian Ion igazságügyi minisztert pedig menesztette a pozíciójából, mire a párt kilépett a kormánykoalícióból. Az országban – ahol a folyamatos koalíciós harcok és kisebbségi kormányok cselekvőképtelensége miatt már az előző ciklusban is öt kormány és négy miniszterelnök kényszerült lemondásra – így ma is ügyvivő kormány működik, ami jól jelzi az utóbbi évek politikai instabilitását.”

Fotó: MTI/Krizsán Csaba