Így van ez a felsőoktatás kérdésében is.
„Van az a kissé elcsépelt mondás, ami szerint bajban ismerszik meg az ember. Így van ez a felsőoktatás kérdésében is.
Az ezredforduló óta két válság is sújtotta hazánkat, a 2008-as gazdasági válság és a koronavírus-járvány miatti recesszió. Az ilyen válságos idők kárát leggyakrabban a kultúra és az oktatás területei szenvedik meg. 2008-ban az akkori balliberális Gyurcsány-kormány válságkezelés ürügyén milliárdokat vont ki a felsőoktatásból.
A mostani válság kezelésére Magyarország Kormánya más utat választott. Míg a baloldal a válság alatt elvonta az egyetemek forrásait, addig mi megsokszorozzuk azokat.
A változások az egyetemi modellváltással kezdődtek. Ennek keretében mára 21 egyetem döntött úgy, hogy alapítványi formában folytatja működését. Ezek az egyetemek már a nyár folyamán jelentős vagyonelemekhez jutottak, nagyságrendileg 2000 milliárd forint értékben.
A korábban a megszorításokban »vitézkedő« baloldal azzal kritizálta a terveket, hogy azok csak a kormánypártok érdekeit szolgálják, valamint – s most ez a fontosabb – az egyetemi modellváltás nem jelent többletforrást, sőt a hosszú távú gazdálkodás feltételei nem biztosítottak.
Ma benyújtottunk egy törvénytervezetet az Országgyűlés elé, amely végleg lezárja ezt a vitát. A törvénytervezet értelmében a közfeladatot ellátó alapítványi formában működő egyetemek éves működési forrásai több mint duplájukra, mintegy 330 milliárd forintra emelkednek.
Ezen felül a következő években 2700 milliárdot fordítunk a felsőoktatás infrastrukturális fejlesztésére. Így jövőre az egyetemek finanszírozására szánt források két és félszeresükre növekednek. Ezzel a felsőoktatásra fordított összegek GDP-arányosan megközelítik majd a 2 százalékot, ami európai szinten is az élvonalba röpíti Magyarországot.
Ilyen intézkedéseket, az oktatásba történő ekkora forrásbevonást talán még soha senki sem csinált válság idején. De mi hiszünk benne, hogy a kísérlet sikeres lesz, s a magyar felsőoktatás versenyképessége és a magyar diploma értéke soha nem látott mértékben növekszik majd.”
Fotó: MTVA/ Branstetter Sándor
A két beszéd iránti figyelem eltérése arra utal, hogy a Békemenet nagyobb társadalmi hatást gyakorolt, és Orbán Viktor mondanivalója szélesebb körben talált visszhangra.
Az ünnepség jelmondata nem volt kirekesztő. Ennek felismeréséhez elég lett volna egy Google-keresés is.
„Üresen zörög ez az egész Tisza tákolmány, mint egy üreges, termés nélküli dióhéj” – fogalmazott Máthé Zsuzsa Facebook-bejegyzésében.
„Szégyellje magát fidesz bérenc!” – írta több kommentelő is az elemzőnek.
Magyarország egyértelmű célja, hogy létre tudjon jönni a budapesti békecsúcs.
A 24.hu közvetítéséből kiderült az is: Magyar Péter valamiért egy óráig váratta a nézőket a szakadó esőben.
Cserélni kellett, de nem játékost.
Putyin megbízottja optimista hangnemben nyilatkozott.
