Történelmi iránytű Kelet-Európához

„Érthető és jellemző, hogy mindegyik igyekezett egy olyan korszakot találni, amikor az illető etnikum valamilyen fontos szerepet töltött be Európában. ( Az ukránok most az európai lelkiség első megjelenésének dicsőségét keresik, a románok az antik demokrácia letéteményesei, de a magyarok is felemlegetik Európa védelmét, sőt egyéb furcsaságokat is – mindezek az önidentitás keresésének gyermekbetegségei.) A nemzetfejlődés következő szintje már a politikában zajlik.

Az első lépés, hogy a nemzeti nyelv a közéletben is használható legyen, majd a közigazgatásban is érvényesülhessen. Ezt követően már csak egyetlen cél marad, az illető etnikum által lakott területek egységes nemzetté, sőt nemzetállammá formálása. Ez a fejlődés Európa nyugati felében is hasonló szakaszokon ment keresztül, de egy évszázaddal korábban, és ez a minta lett a XIX.-XX. században a különféle határrendezések erkölcsi indoklásává. A baj csak az, hogy Kelet-Európában sehol nem lehet homogén nemzetállamokat létrehozni.

Bár voltak, akik korán felismerték, hogy a sok kis nép a birodalmak gyűrűjében csak együttműködve tud megmaradni és fejlődni (például Frantisek Palacky 1848-ban és a magyar politikai elit egy része az 1849. évi Függetlenségi Nyilatkozatig), de a nemzeti függetlenségi mozgalmakat a legerősebb elnyomás sem tudta háttérbe szorítani. A sorozatos háborúkat követő új határok között mindenütt nagyszámú kisebbség maradt, amelyet különféle módon igyekeztek asszimilálni. Bár a két világháború között a Nemzetek Szövetségénél panaszt lehetett tenni, 1945 után ez a nemzetközi fórum is megszűnt.

A »szocialista« korszakban a nemzeti ellentéteket a föld alá szorították, azok nem szűntek meg, a szovjet birodalom széthullása után újult erővel lobbantak fel egész Kelet-Európában, véres háborúkhoz is vezettek a Balkánon. Bár az Európai Unió »kordában tartja« a nemzeti ellenérzéseket, nem találták még meg azokat az együttélési formákat, amelyekkel túlléphetnének a nemzetállamok szintjén. Amíg egyformán kezelik az etnikai kisebbségeket a különféle nemzetekből kiszakított és kisebbségi sorsra kényszerített milliókkal, addig aligha lehet tartós biztonságot és fejlődési esélyt teremteni valamennyi nemzeti és egyéb kisebbség számára.”

Fotó: EyePress News / EyePress via AFP