A középfokú oktatásba felvettek közül 55 ezren szakképző iskolában vagy technikumokban folytatják tanulmányaikat. Interjú.
„– Már a második tanév indult el a megújult szakképzési rendszerben. Melyek a főbb tapasztalatok, eredmények?
– Folyamatosan figyeljük a rendszer működését, és azt tapasztaljuk, hogy a szülők és a környezet megértette: a szakképzés lehetőséget jelent, átalakítása a gazdaság igényeit szolgálja. A szakképzési rendszer nemcsak szerkezetében, hanem tartalmában és módszertanában is megújul, azt is mondhatnám, hogy nem egy szelet tortát változtatunk meg, hanem magát a tortát. A duális képzés alapjai már korábban is megvoltak, a cégek korábban is foglalkoztattak fiatalokat, ennek hiányában ma sokkal nehezebb dolgunk lenne. Vagyis a már meglévő alapokra építjük a fejlesztést.
– A tavalyi évhez képest átlagosan tíz százalékkal nőtt a szakképzésbe felvett tanulók száma. Mondhatjuk, hogy egyre népszerűbb szakmát tanulni?
– A technikumok és a szakképző iskolák létszámnövekedése alapján egyértelmű, hogy a szülők megértették: a szakképzési rendszer a gyerekeknek sikeres életutat és vonzó karrierlehetőséget tud biztosítani. Ez egy nagyon jól átjárható rendszer, mindig van továbblépési lehetőség, ami azért lényeges, mert 14 évesen még kevesen tudják biztosan, hogy miben képzelik el a jövőjüket. A létszámok növekedése mindenesetre megerősíti, hogy jó úton járunk.
– Mi állhat a növekvő létszámok hátterében?
– Az általános szakképzési ösztöndíj bevezetése, a kitolódott szakmaválasztás, az átjárható rendszer, a felkészült oktatók, fejlesztések. A mennyiségi változás mellett minőségi fejlődést is tapasztalunk. Sok technikumtól érkezett visszajelzés, hogy csak 4,3-as átlagtól tudtak gyermeket felvenni. Azt hiszem, nagyon sok gimnázium büszkélkedne ezzel az átlaggal. A minőségi változás egy másik fontos eleme, hogy a rendszerben dolgozó oktatók maguk is meg tudják újítani tudásukat, ezáltal naprakész tartalmakat tudnak átadni. A gazdasági szereplőktől, a vállalatoktól korábban folyamatosan azt a visszajelzést kaptuk, hogy a szakképzési rendszerből kikerülő fiataloknak még legalább plusz egy évet kell tanulniuk a vállalatnál ahhoz, hogy be tudjanak kapcsolódni a termelői tevékenységbe. Sokkal hatékonyabbá lehet tenni a képzést, ha meghallgatjuk a visszajelzéseket arról, hogy hol változtassunk tartalmilag, mely szakmák az elavultak vagy melyeket kell összevonni. Ezeket az észrevételeket megszívleltük: eddig OKJ-jegyzék alapján tanítottak szakmákat, most szakmajegyzék szerint. A szakmajegyzék 175 szakmája régi szakmák összeolvadásával vagy új tartalommal kiegészülve jött létre.
– Vagyis teljesen új feladatok, kihívások előtt állnak a szakképzésben részt vevő oktatók.
– A technológiák, anyagok, műszaki megoldások is változtak, amelyekkel az oktatóknak tisztában kell lenniük. A továbbképzésnél például meghatároztuk, hogy annak egy részét a vállalatoknál kell elvégezni. Fontos lépés volt, hogy jelentős béremeléssel ismertük el az erőfeszítéseiket.”
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Most mit lehet erre mondani?
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
Mi a jobb választás napjainkban: egy szakma vagy egy diploma? Melyek a slágerszakmák? Kell-e attól tartanunk, hogy a mesterséges intelligencia és a gépek felénk kerekednek egy nap? Többek között ezekről kérdeztük Pölöskei Gábornét, a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkárát. Interjúnk.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
