Budapesten soha nem látott tömeg állt ki keresztény katolikus hite és Jézus Krisztus mellett.
„»Ami nem jelenik meg a médiában, az nincs is.« A dolgok fontosságát a mai mediatizált világban azon mérjük le, hogy egy esemény mekkora helyet kap a tömegtájékoztatásban. Legtöbben az internetes hírcsatornákat böngésszük okostelefonon, ha tájékozódni akarunk, hiszen kéznél vannak, s a leggyorsabban képesek reagálni a fontos eseményekre. Ez persze óriási felelősséget ró a média munkatársaira: a fontos és jelentős dolgokról azonnal és a leginformatívabb módon kell beszámolni.
Ennek tudatában biztos voltam benne, hogy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szombati körmenetéről minden internetes portál vezetőhírként számol majd be, mint az elmúlt évek legjelentősebb budapesti tömegdemonstrációjáról. Elvégre nem mindennapos, hogy valamely ügy képviseletében akkora embertömeg vonul fel, amelynek eleje már a Hősök terén van, amikor a vége még a Deák tér előtt, a József Attila utcában halad, teljes szélességében betöltve azt, és végig az Andrássy utat is!
Spirituális jelentősége mellett minden körmenet magában hordozza a megmutatkozás, a tanúságtétel, a misszió (értsd: kilépés a világba) aspektusát is. Olyan dolog ez, amit észre lehet és észre kell venni. A létszámot az esemény végén a rendelkezésére álló információk alapján maga az eucharisztikus menetet vezető Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek is több százezresre becsülte. Azt már én teszem hozzá, hogy ez a sokaság túlnyomó többségében magyarokból állt, hiszen a járvány miatt a Kongresszus résztvevői közül arányaiban kevesen érkeztek külföldről.
Már aznap este nagy érdeklődéssel pásztáztam végig a fontosabb hírportálokat, keresve a tudósításokat, s főképp az esemény valódi nagyságát szemléltető képeket! Legnagyobb megdöbbenésemre hírként is alig jelent meg valahol. Valamire való, vagyis igazán informatív képeket pedig egyáltalán nem találtam! A helyzet másnap reggelre sem változott. Tehát az érdeklődő hírfogyasztó figyelmét is simán elkerülhette az a tény, hogy az ország fővárosában, Budapesten soha nem látott tömeg állt ki keresztény katolikus hite, és konkrétabban Ura és Mestere, Jézus Krisztus mellett egy olyan korban, amikor a keresztény hitet s annak autentikus tanításait egyre inkább a perifériára igyekeznek szorítani – ha éppen nem kriminalizálni akarják!”
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A Notre-Dame új oltára, a miseruhák és a Notre-Dame-mal párhuzamosan felújított berlini Szent Hedvig-katedrális esete az egyházi minimalizmus újabb kudarca. Szilvay Gergely írása.
Alsó-Ausztria a sarkára áll: kereszteket a falra, szentek ünnepeit az óvodákba! Francesca Rivafinoli írása.
Kulturálisan mindegy, hogy Télapó vagy Szent Miklós; az üdvösséghez viszont nem az. Ungváry Zsolt írása.
Ez egy jogi intézmény (is), amelynek célja a nemzedékek rendjének biztosítása, és amely minden kultúrában és minden időben megtalálható.
Ő ma is, ebben a lelkileg kiégett, megcsömörlött és értékrendjében felbillent 21. században, az előttünk álló adventben is az ajtónk előtt áll és zörget.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
