„A kormányfő arra kérte Ferenc pápát, hogy ne hagyja elveszni a keresztény Magyarországot. Keresztény állam lenne Magyarország? Vannak államok, ahol a világi hatalmat isteni eredetűnek tekintik. Vannak, melyek önmeghatározásukban is utalnak a meghatározó államalkotó nép eredetére, istenhitére.
Magyarország nem ilyen állam. Mi, alkotmányos definíció szerint demokratikus jogállam vagyunk. A demokratikus jogállam pedig közjogi értelemben szekuláris. A hatalom forrása nem isteni, hanem nagyon is emberi: tudniillik az államalkotó nép maga. Az emberek, fajra, nemre, meggyőződésre, vallásra tekintet nélkül. Az államnak nincs vallásos meggyőződése, karaktere. Az istenhit magánügy. Védendő, tiszteletet érdemlő magánügy.
A politikus személyes cselekvésének irányt szabhat belső meggyőződése, hite, erkölcse, de a hatalom intézményes korlátja a szuverén állam saját joga, mely (demokratikus keretek és működés esetén) független bíróság által kikényszeríthető.
Magyarországnak erős keresztény vallási, kulturális hagyományai vannak. Ezeket óvni, védeni kell.
A keresztény hagyomány valóban átitatja egyéni és nemzeti létezésünk szinte minden porcikáját. Meg a felvilágosodás is. Meg egy sor történelmi trauma, meg a sokkal kevesebb szimbolikus siker. Sok nem hívő ember is a kereszténység egyetemes értékének tekinti a szeretetben meglelt egyesítő erőt, az alázatot, az irgalmat, a megbocsátás képességét. Sokan gondoljuk, hogy mindezek jobbá tehetnek bennünket, emberi világunkat.
De itt most nem erről van szó. A kormányfő közjogi szerepet tölt be. A pápa sem magánemberként, hanem e szerepében fogadta. A kormányfő Magyarországról, hazánkról ebben a helyzetben nem személyes hite, hanem alkotmányos helyzete alapján nyilatkozhat. Mármint saját és az ország alkotmányos helyzete alapján.
Az meg egyértelmű: Magyarország a Fidesz alaptörvényének alapvetése szerint se keresztény, hanem demokratikus jogállam. Minden további jelző nélkül. Ez akkor is így van, ha ez nem tetszik a kormányfőnek.”
Fotó: Mátrai Dávid