Riadót fújtak Brüsszelben: rádöbbentek, hogy nagy a baj, és a magyar ötletbe kezdtek el kapaszkodni
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
A minimálbér emelése alapból felfelé pörgeti a hazai bérszínvonalat.
„Amikor a minimálbér jelentős emelése kerül napirendre Magyarországon, beindul az ellenzéki szakértők patinás énekkara, miszerint az ezzel járó költségeket a vállalkozások képtelenek kitermelni. Ennek következménye pedig az, hogy a dolgozók többsége elveszíti a munkáját.
A szóban forgó kórus ezt harsogta 2001-ben és 2002-ben is, amikor az első Orbán-kormány tisztességesen felhajtotta az alapjuttatást: első körben 25 500 forintról negyvenezer forintra növelte a minimálbért, majd újabb tízezer forinttal ötvenezer forintra tornázta fel a legkisebb havi fixet. Azóta tudjuk, hogy a károgás nem jött be: nagyságrendileg félmillió munkavállaló bére nőtt, és 12 ezer ember veszítette el az állását.
Egyébiránt lehet szeretni vagy nem a minimálbér intézményét, két dolgot azonban mindenkinek el kell fogadnia: a minimálbér emelése alapból felfelé pörgeti a hazai bérszínvonalat, másrészt ha a minimálbér emelése csak kisebb mértékű foglalkoztatottságbeli visszaeséssel jár, azt ellensúlyozhatja a minimálbéren állásukban megtartottak helyzetének javulása. És így volt ez a koronavírus-járványt megelőző években is, amikor a minimálbér emelései nem csupán milliók megélhetését javították ismét, hanem a foglalkoztatás bővülése mellett történt mindez. Az elmúlt tíz év leforgása alatt, miközben átalakult és egyszerűsödött az adórendszer, a bruttó minimálbér mintegy 130 (!) százalékkal nőtt, egészen pontosan 73 500 forintról 167 400 forintra.”