Az Eucharisztia újra és újra magyarázatra szorul.
„Viszont a második szó, ami pedig a legfontosabb, az Eucharisztia újra és újra magyarázatra szorul. Magyarul legalább három kifejezés szükséges ahhoz, hogy visszaadjuk jelentésének gazdagságát: szentmise, szentáldozás, Oltáriszentség. De ha az Eucharisztia szóba belegondolunk, akkor ez elvezet minket az utolsó vacsorához és Jézus személyéhez. Az evangéliumokban az Oltáriszentség alapításának szavait az a megjegyzés vezeti be, hogy Jézus hálát adott, megtörte a kenyeret, tanítványainak adta (Lk 22,19). Ez az a hálaadás, amiről az Eucharisztia a nevét kapta. De jól őrzi a Jézus által végzett cselekmény eredeti elnevezését a latin liturgia is, amikor azt mondja, hogy: »hálát adva áldást mondott«. Máté evangéliumában ugyanis egyenesen azt találjuk, hogy Jézus »elmondta az áldást, majd megtörte a kenyeret, tanítványainak adta, és azt mondta: vegyétek és egyétek, ez az én testem« (Mt 26,26).
Ott vagyunk az utolsó vacsora termében, ahol Jézus a pászkavacsora ősi szokása szerint mondja az áldást, és ott vagyunk a Golgotán is, ahol testét és vérét adja értünk. Előre. Titokzatosan. Azóta is. Minden szentmisében. Mert jelenléte szétfeszíti a tér és idő kereteit. Bevilágít abba a titokba, ami Isten útja a világban. Feltárja az ember titkát és hivatását.
De nem csak az oltárra emelt szentek hirdetik, hogy milyen a Krisztussal való találkozás hatása életünkben. Voltak az eucharisztikus kongresszusnak ma élő hírnökei is. Ezek a hírnökök pedig ismert tudósok, művészek, nagy és híres egyéniségek, akik személyesen is elmentek a katolikus közösségekhez, hogy tanúságot tegyenek hitükről, életükről, és mindenkit meghívjanak a budapesti nagy találkozóra. Tisztelet és hála illeti őket személyes helytállásukért és azért, mert vállalták Krisztushoz tartozásukat a világ előtt.
Nem véletlen, hogy magának a kongresszusnak a programjában is fontos szerepet töltenek be a tanúságtételek. A különböző világrészekről érkező férfiak és nők, papok és világiak beszélnek a hitükről, útjukról és arról a különös karizmájukról, amelyet az Egyház javára kaptak.
És mi, mit tegyünk? Ihletet meríthetünk a szentek és tanúságtevők életéből, de vannak konkrét lehetőségeink is a cselekvésre. Ezért tartottunk közös étkezést sok száz rászorulóval a kongresszus nyitómiséje előtti napon a budapesti II. János Pál pápa téren és hazánk számos városában. Egyházunk szeretetszolgálatát mutatja be augusztustól kezdve a Vigadóban az a kiállítás, amely a Katolikus Karitász tevékenységével foglalkozik. Önkéntesek ezrei veszik ki a részüket a kongresszus munkájából. Diszkrét szolgálatukkal ők is, most is a rászorulókat, az eligazítást kérőket, a mozgássérülteket segítik, és mindazokat, akiknek egy világos szóra és egy baráti kézre van szükségük.”
Fotó: Vincenzo PINTO / AFP
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Magyar Péter alsóörsi fórumán jártunk: megdöbbentő Ukrajna-pártiság van jelen a Tisza táborában.
Konkrétan azért, mert elmondom, hogy szeretem a hazámat, azonnal baloldali influenszereket állítanak rám és hazugságnak próbálják beállítani a bátyám betegségét!
Nagy Ádám, a Fókuszcsoport alapítója nem igazán tudott vitába szállni az idős férfival, és nem sikerült megvédenie Magyar Péterék álláspontját sem.
Képzeljük el a következőt: a Tisza arra építi a kampányát, hogy aki a Fideszre szavaz, a háborúra szavaz, mert ha a Fidesz nyer, a magyar kormány Oroszország oldalán háborúba lép.
Megint, 153 éves fennállása óta sokadszor, szégyenli magát a Népszava.
A szerző sokat segít abban, hogy műve értő feloldást hozzon, egyúttal megelőzze, hogy hamis traumás emlékek alakuljanak ki, miközben ellentart a nemzeti identitást támadó ideológiai erőknek is.
Persze az is kérdés, mit tekintünk jobb- vagy baloldalnak...
